Kövér László, az Országgyűlés elnöke Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének. Noha korábban az alkotmánybírák maguk közül választottak vezetőt, méghozzá három évre, a Fidesz mindezt úgy módosította, hogy az Ab elnökét titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadával választja meg a parlament. A szavazás december 1-jén, azaz hétfőn lesz.
Lenkovics Barnabás
Paczolay Péter, az Ab jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le. Újraválasztási esélyei azért is csekélyek voltak, mert a kormányoldal alkotmányfölfogásával való, komoly nézetkülönbségekről tanúskodtak nyilatkozatai, főként az utóbbi időben. A Népszava forrásai már korábban is Lenkovicsot tartották a legesélyesebbnek Paczolay utódjának, noha felmerült Varga Zs. András új alkotmánybíró, s más 2010 után választott Ab-tagok esetleges elnökké választása is. Lenkovics 2001-től 2007-ig ombudsman volt, 2007-ben az akkori ellenzék - azaz a Fidesz - javaslatára lett alkotmánybíró. Noha a testület "régi érájába" tartozik, a valódi téttel bíró ügyekben rendre a mai kormánytöbbségnek kedvező álláspontot képviselt.
Megválasztásának egyetlen kockázata lehet a Fidesz számára: Lenkovics még a régi 9 - nem pedig a mostani 12 - éves alkotmánybírói mandátummal rendelkezik, így 2016 márciusában lejár a megbízatása. Noha az MTI úgy adta ki a házelnöki jelölésről szóló hírt, hogy az új Ab-elnök megbízatása 12 évre szól, ez csak abban az esetben lenne igaz, ha egy most megválasztott alkotmánybírót jelölnének elnöknek. Az alaptörvény hatályos szövege szerint ugyanis "az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart."
Noha Lenkovics - éppen 9 éves mandátumából adódóan - 2016-ban még újraválasztható alkotmánybírónak (ezt kora sem akadályozza majd, hiszen 1950-ben született), ám az komoly kérdéseket vethet fel, hogy meglesz-e még ehhez a szükséges kétharmados többségük 2016-ban a kormánypártoknak. Az elnökjelöltről ugyanis az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával, azaz legalább 132 igen szavazattal dönt a parlament. A veszprémi időközi választás miatt azonban veszélybe került a Fidesz-KDNP abszolút többsége, így kérdéses, találna-e a kormánypárt egy olyan ellenzéki képviselőt, aki támogatja a jelöltjét.