Az ellenzéki politikus felidézte, hogy Orbán Viktor kormányfő megnyilatkozásaiban a Nyugat kritikus szemléletét az elmúlt fél évtizedben a válságokkal küszködő, hanyatló, elkerülhetetlen vég felé tartó Nyugat képe váltotta fel és ezen alapul az a szemlélet, amely szerint létjogosultságát vesztette a nyugati mintakövetés, új korszak kezdődik, melyben Magyarországnak is a saját rendszerét kell felépítenie. A római katolikus közép-európai országok uniós csatlakozásával felerősödött a kultúrharc Európában - hivatkozott a miniszterelnökre a szocialista párvezető, aki szerint mindez több mint pártprogram, és már a magyar és közép-európai paradigmaváltás igényét hordozza magában.
Szerinte a magyar társadalom számottevő része kiábrándult a nyugati típusú demokráciából és Orbán ezt meglovagolta. Diagnózisában vannak reális elemek, de alábecsüli a nyugati demokráciák életképességét - jegyezte meg Tóbiás József. A jelenlegi miniszterelnök hatalomgyakorlását Putyinéhoz hasonlítják, mert elutasítja a jog uralmát, szűkíti a politikai váltógazdálkodás lehetőségeit, ellenzék nélküli kormányzást valósít meg, a parlamentet vitaklubbá silányítja, a kereszténységet alárendeli a politikai igényeknek, felülről szervezett civileket használ, államosítja a közmédiát és adminisztratív korlátozásokkal sújtja a valódi civileket - mondta az ellenzéki politikus.
Tóbiás József szerint Magyarországon a demokratikus ellenzéki pártoknak az átélhető szabadság és a megélhető biztonság demokráciájára kell építeniük politikájukat, ez lehet az alternatívája annak, amit a jelenlegi miniszterelnök meghirdetett. A kapitalizmust támogató politika pedig nem fordulhat el a lecsúszottaktól, a lecsúszás árnyékában élő emberektől - fűzte hozzá a baloldali politikus.
Ernst Stetter, a rendezvényt támogató brüsszeli Foundation for European Progressive Studies (Európai Progresszív Tanulmányokért Alapítvány) főtitkára szerint veszélyes, ha egy kormányzat azt hiszi, abszolút hatáskörökkel rendelkezik. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy az emberek, a nép nevében beszélnek, miközben megkerülik saját alkotmányukat. Ernst Stetter német állampolgárként és meggyőződéses európaiként azt hangsúlyozta: nem az állam rendetlensége, hanem brutális fegyelmezettsége a legnagyobb veszély. Példa erre a náci Németország vagy a sztálini Szovjetunió. Éppen ezeknek a szomorú eseményeknek a tanulságaként kezdődött el az európai integráció, amely arra a felismerésre épül, hogy a béke és a szabadság egymást feltételezi, valódi demokráciák nem háborúznak egymással, a béke a szabadság záloga, a szabadság pedig jólété.
A magyar kormány úgy tesz mintha a jogállam keretei között mozogna, de ennek ellentmond többek között a visszamenőleges jogalkotás, a magántulajdon és a kisebbségek elleni lépések, az alkotmány aláaknázása - mondta a szakember. A többség uralma jogállamiság nélkül veszélyes, a szabadság eróziójához vezet, a demokrácia homlokzattá válik, amely mögül hiányoznak az európai értékek - mondta Ernst Stetter, aki szerint Magyarország ma nem léphetne be az EU-ba, mert nem felelne meg a demokrácia-kritériumoknak, az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak. (Az EU által kidolgozott és az 1993-as koppenhágai csúcstalálkozón a felvételért folyamodó országok számára támasztott feltételek között voltak politikaiak is, így többek között a stabil demokratikus intézményrendszer és az emberi, kisebbségi jogok védelme.)
Egy jelentős feltétele van az európai integrációnak - figyelmeztetett Ernst Stetter -, hogy működjön a demokrácia. A béke nem beárazható, a demokrácia ügye pedig nem egy rezsim döntése - tette hozzá. Boros Tamás politológus, a rendezvény szervezésében közreműködő Policy Solutions társigazgatója arra hívta fel a figyelmet: a szakemberek szerint a világban a második világháború után hozzávetőleg negyven valódi demokrácia volt, ez hatvan év alatt, 2005-ig mintegy háromszorosára, 120-ra emelkedett, a trend azonban megfordult, ma már negyedével kevesebb, alig 90 van.
A demokratikus értékközösségtől "elcsatangolt" országokban azonban többnyire nem a 20. századi értelemben vett nyílt diktatúra, hanem illiberális demokrácia van. Erre a berendezkedésre pedig az jellemző, hogy bár látszólag minden demokratikus intézmény megvan, de egyik sem az embereket szolgálja. A politikai rendszer demokratikusnak tűnik, de valójában nem az. Az illiberális demokráciákról Európában című konferenciát a Foundation for European Progressive Studies, a Táncsics Alapítvány és a Policy Solutions szervezte.