A miniszterelnök olyan szépen és egyszerűen, a nép hangján szólalt meg az internetadóról, hogy az ifj. H. Kovácsot sem hagyhatta érintetlenül. Mint derék, a világot megjárt magyar állampolgár, aki maga nem állt nagy internet felhasználó hírében, szinte meghatódott a miniszterelnök mérhetetlen jóságán. Ahogy hallgatott a népre, a nép szavára megindító volt, áthatotta minden valamire való magyar lelkét. Még ellenfelei is egekig magasztalták, hogyan maradhatott volna ki ebből az ünneplésből ifj. H. Kovács? Már csak apja emléke miatt is, aki a kocsmák világában jelentős közéleti szerepet vállalt, és akinek halála után, a világ dolgait illetően elbizonytalanodott.
A miniszterelnök mérhetetlen géniusza cselekvésre ösztönözte ifj. H. Kovácsot. Áthatotta a korszellem, amit akkorra már szerény, említésre alig érdemes intellektus jellemzett. Állampolgári kötelességének tartotta kivenni részét a nemzet előtt álló feladatokból. Svájcot megjárt fejébe vette, segít. Azt már tudta, hogy Svájccal ellentétben semmikor nem lehet idehaza népszavazni, helyette találta ki a Géniusz, a nemzeti konzultációt. ifj. H. Kovács ennek nagyon örült. Az az apróság, hogy a nemzeti konzultációk egyetlen adatát, soha senki nem ellenőrizte a hatalmon lévőkön kívül, nem zavarta. Bízott bennük.
Azt fundálta ki kedvenc kocsmája mélyén a félhomályban, apja emlékére ferencvárosi koktélját kortyolgatva, hogy konzultációs témákat javasol. Hátha megfogadják. Nagy dicsőség lett volna ez számára, habár a kocsmai fogadtatást illetően voltak aggodalmai.
Elsőként az a Szathmáry nevű államtitkár jutott eszébe, akit azért ostoroz a nemzet ellenségét jelentő ellenzék, mert családtagjai vért és verejtéket nem kímélve tizenkét trafikban tulajdonosként robotolnak. Naná, majd talán azok a nemzetellenes hazaárulók lopnák ott a napot, akik külföldre rohangálnak a nemzetet és nagyjait feljelentgetni! - gondolta. Meg is fogalmazódott benne a kérdés, amit rögtön ceruzájával papírra is vetett: „Egyetért-e ön azzal, hogy nemzeti trafikot, nemzetbiztonsági és egyéb politikai szempontok alapján, csak megbízható, mélymagyar, keresztény kormánytagok rokonai üzemeltethessenek?”
Számolni kezdett. Tudomása szerint a kormánynak, a helyettes államtitkárokkal, meg a frakcióvezetéssel együtt közel kétszáz tagja van, akkor minden kormánytag családjára az ötezerből kétszázötven trafik jut. Tehát szegény, a nemzetrontók által ostorozott Szathmáry államtitkár pereputtyának, mint megbízható magyar embereknek, még kétszázharmincnyolc trafik jár.
Elégedett volt. Óvatosan kísérletet tett arra, hogy a kocsma közönségével megossza örömét, de a felé repülő, jelentős számú, jól beazonosítható tárgy ezt lehetetlenné tette.
Kissé elszomorodva somfordált hazafelé. De amint hazaért, minden bánata elszállt. Bekapcsolta a TV-t és megtudta Magyarország mindenben, de különösen a trafikfronton - ifj. H. Kovácsot is beleszámítva - jobban teljesít. Elégedetten hátradőlt és csak annyit mormogott, ma sem éltem hiába. Eldöntötte magában holnap új kérdéssel folytatja.
