Mivel még csak egy rendeletet fogadott e az MNB, így meglehetősen nagy a bizonytalanság az érintetek körében arról, hogy a bank jövő évre tervezett elszámolásuk nyomán az egyes ügyfeleknek mennyivel csökken majd a törlesztőrészletük. (Feltehetően csak akkor tisztul ki igazán a kép, ha valamennyi rendelet megjelenik.) Mielőtt az esélyeseket latolgatnánk, elöljáróban érdemes megjegyezni: szinte minden hitelszerződés egyedi. Ha belelapozunk a jegybank legfrissebb, 2014. első félévéről szóló statisztikáiba, akkor kiderül, hogy június végén a háztartási hitelek több mint 6400 milliárd forintot tettek ki. A problémamentesek - róluk szól az MNB első rendelete - ebből 3820 milliárd forintot tesznek ki, vagyis a többséget.
Amikor a devizahitelesek "megmentése" szóba került, felvetődött hogy a forinthiteleseket miért veszik velük egy kalap alá. A mostani jogszabályok látszólag már orvosolják ezt a korábbi hiányosságot, ám az MNB statisztikáiból kiderült, hogy náluk kevésbé súlyos a helyzet, például a támogatott lakáshitelesek 92 százaléka problémamentesnek mondható. A támogatott lakáshitelek teljes állománya 820 milliárd forintot tesz ki. A kedvezményes lakáshiteleket egyébként is az jellemzi, hogy legalább öt évig nem változtattak a kamatokon. Emellett az utóbbi két és fél esztendőben, az alapkamaton folyamatosan vágott a jegybank, majd július óta változatlanul hagyta azt. A pénzintézetek, pedig követték ezt a lépéssorozatot, vagyis ma általában kisebb kamatot kell fizetni a forintadósoknak, mint a hitelfelvétel időpontjában. (Ugyancsak félévkor 660 milliárd forintos, nem támogatott forinthitel-állományból 82 százalékot tett ki a problémamentesek köre.) Egyoldalú kamatemelésről, tehát itt aligha beszélhetünk.
A devizahitelesek viszont ennél kedvezőbb helyzetben vannak, őket biztosan megilleti a kamatrés. (A bíróságok a hozzájuk forduló pénzintézetek csaknem mindegyikét tisztességtelennek nyilvánította.) Itt a problémamentesek aránya jóval kisebb, mint a forintosoknál, éppen csak a fele, a jelzáloghiteleknél 34 százalék volt ez az arány. (Az utóbbi állomány 2000 milliárd.) A velük való elszámolással egy később megjelenő rendelet foglalkozik majd.
Fontos megjegyezni, hogy mivel az elszámolást csökkentik a különböző kedvezmények összegével, így azok, akik beléptek az árfolyamgátba, és ennél fogva a követelés egy részét elengedték, arra számíthatnak, hogy ezt is levonják a visszatérítésből.
Több helyen megjelent, hogy az adósmentéssel a gépjárműhitelesek járnak igazán jól. Kiderült, hogy közülük a problémamentesek aránya sokkal magasabb, mint ahogy erre sokan számítottak. A statisztikai adatok szerint ebből a hitelfajtából 170 milliárd forintos a bruttó kinnlévőség. Ennek háromnegyede viszont problémamentes. Feltehetően túlzottak azok az előzetes vélemények, hogy számukra akár a felvett hitel fele is visszajár. Már csak azért is, mert itt az árfolyamrés általában kisebb volt, mint a lakáshiteleknél.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tárgyalja több pénzintézet - köztük az OTP bankcsoport két tagja - pere kapcsán született bírói beadványokat. A fő kérdés, hogy az úgynevezett első devizahiteles törvény (2014.évi 38. törvény) kifogásolt paragrafusait alaptörvény ellenesnek nyilvánítja-e az Ab. A hét elején már az egyik napilap szerint megszületett a döntés a beadványok elutasításáról, ezt azonban az Ab cáfolta.