Szerdán megtudtuk: az adóhivatal élén egy anyatigris áll. Ez minden adófizető állampolgárt megnyugtathat. Főleg, hogy Vida Ildikó maga mondta váratlan coming outja keretében. Nem ő az egyetlen, aki a kormányoldalon állati tulajdonságokkal jellemzi önmagát. A miniszterelnök saját bevallása szerint pávatáncot lejt, az országgyűlés elnöke pedig aranyos macihoz hasonlítja magát, ami azért az önismeret bizonyos hiányaira mutat. A kormányfőről nekem speciel inkább a Micimackóban szereplő Nyúl jut eszembe, akinek, mint tudjuk, számos rokona, barátja és üzletfele van. Jut is belőlük minden fontos posztra.
Persze soha nem vetemednék arra, hogy az ország első emberét kis nyuszihoz hasonlítsam. Ha nyúl, hát minimum óriásnyúl. Azt olvasom, hogy abból nemcsak az ismertebb belga fajta létezik, hanem igazi „Magyar óriásnyúl” is. Ez már méltóbb hasonlat a Nemzet Miniszterelnökéhez. De mit látok a fajtaleírásban? „A magyar óriásnyúl napjainkban rendkívül nehéz helyzetben van……a nemesítés feladatát senki sem vállalja.” Amit meg is értek, hiszen elég nehéz volna egy füst alatt a Nyúl összes barátját, rokonát, üzletfelét megnemesíteni, rossz szokásaikról, például a fékezhetetlen étvágyról leszoktatni.
Óriásnyúl most tényleg nehéz helyzetben van, hiszen barátai és üzletfelei között ott van a NAV elnök asszonya is. Az Anyatigris. Kollégiumi társ, kipróbált szövetséges. Már az első Orbán-kormány idején is az adóhivatal elnök-helyettese, majd elnöke. Mint tudjuk, a tigris éjjel vadászik – emlékszünk is a hosszú biteok vadregényes éjszakájára. Jelenleg saját bevallása szerint éppen az adóhivatalt védi anyatigrisként. Jobban örülnék ugyan, ha az adóforintjainkat védené így, de hát úgy látszik, ez kevésbé sikerült.
A bajt növeli, hogy az Anyatigris egyszer csak elkezdett az Óriásnyúl számára kellemetlenül nyilatkozni. Hogy az utóbbi….izé…. hogy is mondjam… szóval füllentett, amikor még kedden is azt mondta: nem tudja, kiket terhel a korrupciós gyanú. Anyatigris viszont azt állítja, ő időben szólt. Talán azért mert ellentmondani Óriásnyúlnak, mert az Anyatigris leginkább egy másik nagyvaddal, Simicskával szokott együtt vadászni, aki mintha mostanság faséban volna Nyúllal.
Nyúl barátai különbözőképpen próbáltak kimászni a lekvárból. Az emelkedett lelkűek spirituális megoldáshoz nyúltak. Hiszen vannak, akik valóságos glóriát látnak Óriásnyúl fülei körül. Ők indítottak el a miniszterelnök érdekében a Facebookon egy imaláncot: „Drága Mennyei Atyánk! Kérünk, ne tégy átugorhatatlan lécet Viktor elé! Add, hogy sikerüljön felülkerekednie azon a feneketlen gonoszságon, amellyel Hazánk esküdt ellenségei egymással és a Sátánnal kart karba öltve most nekirontanak.”
Az igaz kereszténydemokraták nevében Harrach Péter rá is olvassa a Sátánnal kart karba öltve járó „liberális nemzetközi körökre” a bűneiket: támadják „a teremtés rendjét és a normális emberi életet”, méghozzá „emberi jogi öltözetben”. Csakis. Hiszen a teremtés rendjéből, valamint a normális élet törvényeiből egyaránt Orbán Viktor országlása következik. A teremtés rendjének eme ádáz támadói még a család szentségét is képesek megcsúfolni. A Békemeneteket szervező CÖF elnöke rá is mutatott az internetadó ellenes tüntetések egyik szervezőjének szocialista édesanyja kapcsán: „Ebben a családban öröklődik a haza kiárusításának eltökélt szándéka”. Na tessék! Itt tartunk. Hát csoda, hogy imaláncra van szükség?
Ennek ellenére vannak, akik a spirituális megoldásokban kevésbé bízván a magyar népmesei hagyományokban kerestek kapaszkodót. A legcsavarosabb magyarázatot a helyzetre a kormánypárti politológus G. Fodor Gábor találta meg. Visszaemlékezvén az álruhás Mátyás király történeteire, úgy vélte: Orbán Viktor csupán próbatétel elé állította embereit. Jól összekuszálva a dolgokat, kiutazott Svájcba: „Lássuk, mire mentek nélkülem ti, akik trónkövetelők és egymás vetélytársai vagytok?” G. Fodor meg is válaszolja a saját kérdését:”Mire mentek? Összezavarodtak egytől egyig.” Ez, mondjuk, igaz, bár talán túlzás volt az Egyesült Államokat és pár tízezer tüntetőt is felhergelni egy kis tesztelés érdekében.
Vannak persze más megoldások is. Az Óriásnyúl beáldozhatja az Anyatigrist, Varga minisztert, bárkit. Rejtő Jenő óta tudjuk, aki a névsort olvassa, azt a kutya sem számoltatja el. Gyakorlott pávatáncos módjára engedhet is egy kicsit: itthon nem lesz internetadó, akár reklámadó sem, kis mosoly Brüsszelbe, kis mosoly Washingtonba. Kutuzov módjára bízhat Tél és Tér tábornokban: korrupciók és megszorítások ide vagy oda, télen nehezebb tüntetőkkel megtölteni a teret. De az eddigi flört helyett nyílt ágyjelenetet is produkálhat az oroszokkal, beteljesítve a nyugatellenes szabadságharcot. Legfeljebb Szijjártó majd egyfajta vándor-koszorúsként újabb keleti despoták emlékműveinél helyezheti el a hálás magyar tanítványok virágait.
De Óriásnyúl csak addig van, amíg a nyúltenyésztők tartják. Mert úgy vélik, még mindig megéri. Vagy megszokásból, vagy mert nem találnak mást, jobbat. Helyettünk, nyúltenyésztők helyett, sem Amerika, sem Európa nem teremt rendet a házunk táján.
