A megemlékezés színhelyei Budapesten: a volt Margit körúti katonai fogház, Szenes Hanna emlékköve, (VII. ker. Jósika utca és az Izabella utca sarkán), illetve Szenes Hanna emléktáblája előtt a Dohány utcai zsinagóga sírkertje, majd a Goldmark terem.
Szenes Hanna (Hannah Senesh) 1921. július 17-én született Budapesten Szenes Anikón néven. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények.
1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába. Diplomát szerzett a „Lányok Mezőgazdasági Főiskoláján”, majd 1941—től egy kibucban dolgozott. Ekkor csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez.
1944. januárjában önként belépett a brit hadsereg SOE (Special Operations Executive, Különleges Akciók Szervezete) ejtőernyős alakulatába.
Egyike volt annak a tizenhét magyar zsidónak, akiket az angol hadsereg arra képzett ki, hogy megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását, és segítsék a Magyarország felett bajbajutott szövetséges pilóták menekülését.
A kiképzést követően főhadnagyi rangot kapott. 1944. márciusában ejtőernyős ugrást hajtottak végre a mai Szlovénia felett. Hosszabb várakozás után májusban, a partizánok segítségével, harcolva érték el és lépték át a magyar határt.
Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, megkínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a Margit körúti katonai fegyházba vitték. November 6-án a hadbíró – a vádlott jelenléte, s tárgyalás nélkül – meghozta a halálos ítéletet.
Másnap agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították, és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen. A Mensch Nemzetközi Alapítvány idén októberben Áder János Köztársasági Elnöknél kezdeményezte a mártírhalált halt Szenes Hanna posztumusz állami elismerését.
