A területfoglalást elítélő Szövetség a Békéért és a Demokráciáért mozgalom mindeközben bejelentette, hogy már több mint egymillió aláírást gyűjtött a rendőrség támogatására. Mint fogalmaztak: "az utak visszaszolgáltatására, a rend helyreállítására és a jog uralmának fenntartására". Az aláírások közül csaknem 270 ezer az interneten érkezett, míg 830 ezret utcai "szavazóállomásokon" gyűjtöttek. Az akció október 25-én kezdődött és 9 naposra tervezik.
Benny Taj egyetemi professzor, a Foglald el a központot! mozgalom egyik szülőatyja azt nyilatkozta, véleménye szerint ha a kormányzat bemutatna egy úgynevezett "menetrendet és ütemtervet", amely az általános választójog valódi érvényesülését jelentené, akkor sokan távoznának az elfoglalt közterületekről. Taj a Hongkongi Egyetemen beszélt újságírók előtt, amikor egy hónapos szünet után visszatért a katedrára.
Arra utalt, hogy a jelek szerint a diákok és támogatóik már megelégednének azzal is, ha egyfajta konkrét ígéretként illetékesektől elhangzana, hogy a jövőben mikor választhatnak úgy közvetlenül kormányzót, hogy annak személyéről nyílt jelöléssel dönthetnek. Erre ugyanis a jelenlegi alaptörvény nem ad lehetőséget, helyette egy a helyi társadalmat "széles körben képviselő" jelölőbizottság közbeiktatását írja elő.
Sajtójelentések szerint a város három pontján továbbra is százak tartják ellenőrzésük alatt az utakat. Az elmúlt hetekben több ellentüntetésre is sor került, amiből megfigyelők arra következtettek, hogy a lakosság türelme fogyóban van, egyre ingerültebben veszik tudomásul az immár több mint 30 napja elhúzódó barikádos tüntetést.
A tüntetések egyik szervezője, a Diákszövetség legutóbb azt kérte a kormányzattól, hogy forduljon a pekingi törvényhozáshoz, vonja vissza augusztusi döntését, amely korlátozásokkal adott lehetőséget arra, hogy 2017-ben minden választópolgár szavazhasson a 7,2 milliós városban. A városvezetés hajthatatlannak tűnik, és továbbra sem mutat hajlandóságot kompromisszumra.
Pekingben ugyancsak szerdán a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület állandó bizottsága plenáris ülésén megfosztotta tagságától a hongkongi James Tien Pej-csunt, aki nem sokra rá lemondott a Liberális Párt elnökségéről. A hongkongi politikus korábban a különleges közigazgatási övezet kormányzójának lemondását követelte.
Tien, aki a helyi törvényhozásnak is tagja, azt nyilatkozta, meggondolatlan volt, amikor figyelmen kívül hagyta az országos népfronti tagságából eredő kötelezettségét. A szervezet márciusban állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy támogatják Hongkong és Makaó első számú vezetőit "a törvények szerinti kormányzásban".
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő, 2017-es kormányzóválasztáson első ízben minden választópolgár szavazhat, de - augusztusi pekingi döntés szerint - csak két-három jelöltre, azokra, akiknek személyéről egy 1200 fős bizottság dönt majd. Peking értelmezésében ez összhangban van a hongkongi alaptörvénnyel, amely végső célként általános választójogot, egy széles képviseleti jelölő bizottságot és demokratikus eljárásokat irányoz elő.
A szabad jelöltállítást és a jelenlegi, Pekinghez lojális kormányzó távozását követelő diákok szerint viszont a kínai kormány a jelöltek "előszűrésével" nem tartja be a demokratikus elveket. Úgy látják, hogy a jelölő bizottság, amelyről Peking azt állítja, a helyi társadalmi rétegeket fogja képviselni, Peking-barát politikusokat jelöl majd a kormányzói posztra. Peking vádja szerint a hongkongi tiltakozások mögött az amerikai kormány áll, amely "színes forradalmat" akart kirobbantani.
