Selmeczy Gabriella és Bánki Erik fideszes képviselők előterjesztése nyomán tárgyalta a parlament a szexuális bűncselekmények elévülhetetlenségére tett javaslatot. Sokan egyetértenek a felvetéssel - mint például Szél Bernadett (LMP), sokan nem. Ez utóbbiak közé tartozom én is. Hogy miért? A büntetésnek akkor van igazi visszatartó, elrettentő hatása, ha a bűncselekmény elkövetése után rövid idő elteltével következik be. Évtizedekkel később a retorzió már több kárt okozhat, mint hasznot. Nem véletlen, hogy a háborús bűnök kivételével valamennyi bűncselekmény - az eset súlyosságától függően hosszabb vagy rövidebb - idő elteltével elévül.
Nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie és mérlegelnie az igazságszolgáltatásnak. Ha valaki zaklatás, molesztálás, esetleg erőszak áldozata lesz, nehezen gyógyuló lelki traumába eshet. Ezt feldolgozni szinte lehetetlen, legfeljebb az idő múlásával enyhülhet némileg. Miért kell a régi sebeket újra feltépni, a sértettet és hozzátartozóit újra szenvedésnek kitenni, ha jóval később, esetleg évtizedek múlva mégis előkerül a tettes és bíróság elé állítják? Mert a tárgyaláson óhatatlanul fel kell idézni mindazt, amit a közvetlen érintettek szeretnének mindörökre elfelejteni. Azt hiszem, ez utóbbi szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Sajnos, Orbánék erre nem gondoltak, amikor az elévülhetetlenségről szóló jogszabályt egy nap alatt végighajszolták a parlamenten és elfogadtatták a képviselőkkel.
