Ha az exit-pol felmérések igaznak bizonyulnak, akkor a vasárnapi ukrajnai előrehozott parlamenti választásokon az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európa-párti erők fölényes győzelmet arattak, de egyetlen párt sem szerzett önmagában a kormányzáshoz szükséges többséget.
A két évvel korábbi, 2012. novemberi választásokhoz képest radikálisan átalakult politikai mezőnyben alig néhány régi párt szerepelt, azok is rossz eredménnyel, ami a változások lakossági igényét bizonyítja. A vasárnapi megmérettetésen 52 párt és szervezet állított egyéni, illetve listás jelölteket, 3114 jelölt indult listán és 3322 egyéni körzetben, utóbbiak kétharmada, 2019 jelölt függetlenként.
A voksolás előtti utolsó közvélemény-kutatások három biztos befutó pártot jeleztek és ugyanennyit az öt százalékos küszöb környékén, az urnazárás után bemutatott exit-polok szerint azonban egybehangzóan hét párt jutott be az ukrán törvényhozásba. Petro Porosenko Blokkját 23 és 24,3 százalék között mérték az exit polok, ami 131 mandátumot jelent az elnök köré tömörült erőknek.
A listás helyek száma 250, a 450 mandátumos ukrán parlamentben, ahol a jelenlegi voksolás kelet-ukrajnai akadályoztatása és a Krím-félsziget elszakítása miatt vélhetően csupán 211 mandátumot osztanak ki. Ez egyben azt is jeleni, hogy a Porosenko Blokk koalícióra kényszerül, nem tud önmagában kormányt alakítani.
Meglepetés eredményt sikerült elérnie Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök új pártjának, a nyáron alakult Nép Frontnak, amely a Julija Timosenko vezette Batykivcsinából kivált politikusokból állt össze. Az előzetes közvélemény kutatásokban jelzett támogatás kétszeresét szerezte meg a Front, 20,7 - 21,8 százalék között mérték az exit polok.
Harmadik lett a lembergi polgármester által létrehozott, zömében civilekből és civil aktivistákból álló Szamopomics/Önellátás elnevezésű formáció 13 százalék körüli eredménnyel. Az alakulatot vélhetően az is segítette, hogy a lembergi (lvivi) körzetben volt a legmagasabb a választási kedv.
Viktor Janukovics elnök volt alakulata, a Régiók Pártja romjain két formáció alakult és indult a választáson - az Ellenzéki Blokk, amely 7,6 százalékot teljesített, és Szerhij Tyihipko ex-miniszter Erős Ukrajnája, amely azonban meglepetésre nem érte el a bejutási küszöböt, a választók csupán 2,4 százalékát sikerült maga mögé állítania. Az Ellenzéki Blokk viszont a kampányban 1,5 százalékról tornázta fel magát negyedik erővé.
Ugyancsak meglepetésnek számít az Oleh Ljasko vezette populista, nacionalista Radikális Párt eredménye, a 6,7 -7,1 százalék, mert az előzetes közvélemény-kutatások második erőként jelezték, helyenként 13 százalékkal.
Alighogy bejutott Julija Timosenko Batykivscinája, 5,6 és 6 százalék közötti eredménnyel. Parlamentben maradhat a szélsőséges Szvoboda 6 százalék körüli teljesítménnyel, ami alig fele 2012-es eredményének, de jobb, mint az előrejelzések, amelyek szerint kiesőnek tűnt.
A kijevi Majdan tüntetéseit erőszakba torkoló Pravij (Jobb) Szektor nem szerzett mandátumot, messze elmaradva az 5 százalékos küszöbtől.
Nem sikerült a bravúr a Timosenko pártjából kivált másik vezető politikusnak, Anatolij Hricsenko volt védelmi miniszternek. Civil Álláspont elnevezésű pártját bejutási küszöb körül mérték a közvélemény-kutatások, de a voksoláson 2 százalék körül teljesített csupán.
A Kommunista Párt megsemmisítő vereséget szenvedett, 2,4 százalékot ért el, így a független Ukrajna történetében először nem jutott be a parlamentbe.
