Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik széndioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Ezzel az Európai Unió elkötelezett pozitív üzenettel jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson - közölte Herman Van Rompuy.
Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.
Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül.
Mint mondta: ha például Dániában már minden épületen hőszigetelő duplaüvegű ablakok van, akkor Dánia, ahelyett, hogy triplaüvegezésbe kezdene, ugyanabból a pénzből finanszírozhat duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van.
Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét. A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként - mutatott rá Herman Van Rompuy.
A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni.
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az új klíma- és energiastratégia ne rójon nehéz terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerül teljesíteni - közölte a brüsszeli csúcs után Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő azt is kijelentette: kiemelt szempont volt az is, hogy semmilyen olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, a rezsicsökkentést, amit szintén sikerült elérni.
A magyar célok között szerepelt, hogy továbbra is minden ország maga dönthessen arról, miként éri el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését az 1990-es szinthez képest, valamint az, hogy milyen forrásokból fedezi energiaszükségletét. Ez nemzeti hatáskörben marad, és az atomenergia továbbra is fejleszthető - mondta a miniszterelnök.
A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit.
A megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában - mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja.
A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén.
Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással - mondta Jávor.