Az internetadó tervezett jövő évi bevezetését már az Európai Bizottság illetékes biztosa is veszélyesnek tartja. Erről a brit üzleti napilap, a Financial Times (FT) számolt be. A cikkíró úgy véli, hogy a magyar kormány unortodox lépéseinek sorába illik bele ez a tervezett új adófajta is. A lap arra figyelmeztet, hogy Magyarország a világ első olyan adójának bevezetésére készül, amelyet az internet használata után vetnének ki. Neeli Kroes, a leköszönő Európai Bizottság digitális kommunikációért felelős biztosa az üzleti napilap megkeresésére azt mondta, hogy az adó bevezetése káros hatással lesz a magyar gazdaságra.
Az egységes internetadó bevezetése nem okos ötlet. Növelni fogja az internet-hozzáférés árát a fogyasztók számára. Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy Magyarország az internethasználat, a széles sávú távközlési kapcsolatok kiépítése és a digitális rendszerek szabályozása is terén elmarad az EU átlagától. Ez nem fog segíteni! - foglalta össze véleményét a Neeli Kroes. Vele érthetnek egye az adó ellenzői, akik néhány óra alatt sok ezer támogatót gyűjtöttek össze a frissen létrehozott Facebook-oldalukon tudósít az FT. Ők azok, akik október 26-án este a József nádor térre szerveztek tiltakozó demonstrációt.
A Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján bejelentett adóváltozások között az internetadó bevezetése feltehetően a nemzetgazdasági tárca saját - a kormány által előzetesen nem ismert - kezdeményezése volt. Erre lehet következtetni abból, hogy az informatikát érintő kérdések iránt mindig kiemelt érdeklődést mutató Rogán Antal szerdán a közszolgálati televízió esti műsorában arról beszélt, hogy biztosan nem fogadja el a kormánytöbbség ennek az új adónemnek a tervét abban a formában, ahogy az a Varga Mihály által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban szerepel. Ha lesz internetadó, akkor is , felső határt vezetnek be - ígérte meg a Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke, vagyis magánembereknél legfeljebb havi néhány száz, céges előfizetéseknél pedig pár ezer forint lehet a határ.
A tervek szerint az adót nem az ügyfeleknek, hanem a szolgáltatóknak kell majd befizetniük. Kiemelte, hogy az adót a szolgáltatónak kell majd megfizetni, érvelése szerint a távközlési adó már 2012 óta létezik Magyarországon, ezt most az adatforgalomra terjesztik ki. Rogán Antal kitért arra is, hogy a szolgáltatók nem háríthatják át a magánszemélyek előfizetéseire a díj fizetését, és ha ezt megteszik, a kormány „nagyon szigorú lépéseket” tesz majd.
Azzal fenyegette meg az internetszolgáltatókat, hogy nem fogok visszariadni attól, hogy – akár a rezsi mintájára – a cégektől a nyereségüket, amit így megpróbálnak megnövelni, elvegyék. A kormány ezzel párhuzamosan támogatásokat helyezett kilátásba a szélessávú internet kiépítésénél. „Százmilliárdos nagyságrendben fogunk pénzt költeni arra, hogy a szélessávú internetet eljuttassuk mindenhova az országban” – hangsúlyozta a politikus. Erre a kijelentésre azért is szüksége lehet Rogán Antalnak, mert idén az általuk államreformnak nevezett bürokráciacsökkentés fő eszközének tekintik az elektronikus közigazgatást.
Nyilvánvaló, hogy Varga Mihályt az internetadó bevezetésekor kizárólag a költségvetési bevételek növelése vezérelte. Mivel a távközlési adó bevezetése óta számosan az internet alapú telefonálást részesítik előnybe, így most őket kívánják utolérni, a társadalompolitikai hatásokkal mit sem törődve. Baja Ferenc szocialista szakpolitikus azonban lapunknak elmondta, hogy az európai távközlési piac liberalizálását követően a magyar fogyasztók előtt semmi akadálya nem lesz annak, hogy más országok szolgáltatók ügyfelei legyenek, és így akár 10-20 százalékkal olcsóbban bonyolítsanak le adatforgalmat, mint jelenleg.
Rogán Antal a szolgáltatók által fizetendő, magáncélú internet-előfizetés mértékét 700 forintban maximálná, a céges internet előfizetések plafonja 5000 forint lenne. A költségvetésbe 20-25 milliárd forint körüli tétellel tervezték az adóbevételt, ezzel a felső korláttal. Baja Ferenc szerint ez nemzetgazdasági szemmel olyan alacsony bevétel, amely amellett, hogy értelmetlen, olyan technikai, adminisztratív költségekkel járna, amely egyáltalán nem indokolja bevezetését.
Valamennyi szakmai szervezet a törvénytervezet visszavonását követelte, bár ebben nem bíznak, de az "adósapka alkalmazását" elengedhetetlennek tekintik.
