Tudomány;Tejútrendszer;Kutatóközpont;Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont;csillagászai eredmény;sötét anyag;

Forrás: Thinkstock

- Újabb rejtély a Tejútrendszerben

A legújabb számítások szerint a Tejútrendszerben feleannyi a rejtélyes sötét anyag, mint eddig feltételezték, az ausztrál Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) csillagászai eredményeiket a The Astrophysical Journal legújabb számában ismertetik.

A sötét anyag olyan anyagfajta, amelyet közvetlenül lehetetlen megfigyelni csillagászati módszerekkel, ugyanis semmiféle elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Jelenlétére csupán a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásából lehet következtetni. Míg a látható anyag a világegyetem 4 százalékát teszi ki, a sötét anyag részesedése 25 százalék, a többit pedig a sötét energia tölti ki - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Az ausztrál kutatók Prajwal Kafle asztrofizikus irányításával egy olyan módszert alkalmaztak, amelyet James Jeans (1877-1946) brit fizikus és csillagász csaknem egy évszázada, 1915-ben, jóval a sötét anyag felfedezése előtt dolgozott ki. A tudósok a csillagok sebességét vizsgálták az egész Tejútrendszerben, beleértve galaxisunk peremvidékét, 5 billiárd (milliószor milliárd) kilométernyire a Földtől, amelyet soha korábban nem pásztáztak végig az asztronómusok. Számításaik szerint a Tejútrendszerben található sötét anyag "súlya" 800 milliárd Nap-tömegnek felel meg.

A mérések segítettek megoldani egy olyan rejtélyt is, amely csaknem két évtizede foglalkoztatja az asztrofizikusokat.

"A galaxisképződés és fejlődés elmélete, az úgynevezett Lambda-CDM modell (Lambda hideg sötét anyag) szerint a Tejútrendszert sok nagy kísérőgalaxis veszi körül, olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is lehet látni, ám környékünkön mindössze három csillagváros található. Ezek a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, valamint a Sagittarius törpegalaxis. Ám ha a sötét anyag tömegére vonatkozó számításainkból indulunk ki, minden a helyére kerül, hiszen mindössze három kísérő galaxisra +futja+, s ezek itt sorakoznak aTejútrendszer körül" - magyarázta Prajwal Kafle.

Geraint Lewis asztrofizikus, a Sydneyi Egyetem professzora, aki részt vett a projektben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásoknak köszönhetően kidolgozták aTejútrendszer holisztikus modelljét. Ennek segítségével egy egész sor dolgot lehet mérni, például ki lehet számítani azt a sebességet, amellyel meg lehet szökni galaxisunkból, ehhez másodpercenként 550 kilométeres sebességet kell elérni. Összehasonlításképp: a Földről felbocsátott űrhajónak másodpercenként 11 kilométeres sebességre van szüksége, hogy leküzdje bolygónk gravitációs vonzását.

Az túlsúly világszerte egyre komolyabb problémát jelent felnőttek és gyermekek körében egyaránt, ami számos krónikus betegség, például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a szívinfarktus kialakulásához vezethet - adta közzé az OÉTI.