Útjára indulhat a második devizahiteles törvény is, miután némi mórikálás után szombaton kézjegyével látta el az államelnök. Áder János ugyan egy nappal korábban még a sorok között "helyre tette" Rogán Antalt a Fidesz frakcióvezetőjét, aki arra kérte, hogy az államfő hagyja figyelmen kívül a Magyar Bankszövetség halasztást kérő levelét. Végül 24 órán belül teljesült a kérése.
Igaz, a Fővárosi Törvényszék már korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, így elvileg még mindig előfordulhat, hogy hiába írt alá Áder. Rogán Antal a kormányközeli Lánchíd Rádióban értelmezte a kihirdetésre váró jogszabályt. Bejelentése szerint november elsejétől, az elszámolási törvény rendelkezésének értelmében már nem lehet egyoldalúan felmondania egy adott pénzintézetnek a devizahitel-szerződést, és a moratórium az elszámolás végéig érvényben is marad.
Az Országgyűlés szeptember 24-én fogadta el azt a jogszabályt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseiket és a szöveget szeptember 29-én küldték el Ádernek. Így az államfő határidőn belül írta alá a dokumentumot. A jogszabály egy része október közepén, az összes paragrafusa november elsején hatályba lép. A pontos összegek kiszámításához még hiányzik a Magyar Nemzeti Bank útmutatója, ezt október elejére ígérte a jegybank.
Az elszámolást januárban kezdhetik elküldeni az ügyfeleiknek azok a bankok, amelyek nem perelték be az államot a visszamenőleges hatályú első devizahiteles törvény miatt, míg a pereskedő pénzintézetek februártól tehetik ugyanezt. A kézbesítést követő hónaptól csökkenhet az ügyfelek törlesztő részlete. A már megszűnt szerződések esetében pedig szintén az értesítést követő hónapban kell a bankoknak átutalniuk a tartozásuk összegét a hitelfelvevőknek. Becslések szerint összességében 900-1000 milliárd forintjába kerülhetnek a bankoknak a devizahiteles törvények.
Rogán szerint sok bank igyekezett felmondani jó néhány devizahiteles szerződését, ezért szerződés-felmondási tilalom lép életbe november 1-től, valamint kamat és díjemelési moratórium korlátozza a pénzintézeteket abban, hogy megváltoztassák a hitelek jelenlegi kondícióit.
Egy szabadpiaci rendszerben az ilyen korlátozó intézkedéseket mindig alaposan át kell gondolni - mondta Gergely Péter, a Bankráció.hu szakértője a Népszavának. Akár a kilakoltatási moratórium, akár más olyan intézkedések, amelyek a bankok szabadon alakítható üzletpolitikáját befolyásolja, káros lehet és számolni kell a hosszú távú, nem várt következményekkel - tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője ajánlotta, hogy a törlesztőrészletét mindenki továbbra is fizesse, mert a jövőre beígért visszatérítéskor csak így csökkenhet jelentős összeggel a törlesztésük. Erre biztatta az ügyfeleket Gergely Péter is, a Bankráció szakértője, mert aki nem fizet, az ráadásul a rossz adósok listájára kerülhet. A devizahitelek forintosításakor pedig a bankok vizsgálni fogják a fizetési készséget, s aki el-elmaradt a törlesztőkkel, annak magasabb lehet majd a kamatterhe.
Rogán arról is beszélt, egy újabb jogszabály is születik, amely elhozza a fair bankok korszakát. A törvény lényege, hogy a pénzintézetek hitelnyújtáskor a jövőben kizárólag a kamatok mértékében versenyezhetnek majd egymással.
Amit Rogán Antal a fair bank törvénnyel kapcsolatban eddig elmondott, abban nem sok az újdonság, hiszen Európában már régóta, de Magyarországon is 2012. áprilisa óta gyakorlatilag ezen az elven működnek a pénzintézetek - jegyezte meg Gergely Péter. A kamatok teljesen nyilvánosak, a pénzintézetek honlapjain megtekinthetők és összehasonlíthatók. A banknak 3-5 évig fixálni kell a kamatát, illetve valamilyen referenciakamathoz kötve kell árazni hiteleit, és erre teheti rá a kamatfelárat. Kezelési költséget több mint két éve nem számíthatnak föl a bankok, így a változó tételek közül marad az értékbecslési, a földhivatali, illetve a hitelbírálati díj. Ezek a hitel megindításakor jelentkező úgynevezett operatív költségek, amelyeket el is engedheti a pénzintézet, de akkor be kell építse a kamatba. Ez az eljárásrend azonban csak a 2012. áprilisa után kötött szerződésekre igaz - mondta Gergely.
A korábbiaknál nem referenciakamathoz árazták a hitelt, emiatt sokak számára átláthatatlan volt az árazás, illetve a kamat, és a kezelési költséget az egész futamidő alatt fizetni kellett. Ha újdonság nincs is a fair bankról nyilvánosságra került alapelvekben, az kétségtelen, hogy a régi szerződésekre is az új jogszabályt kell majd alkalmazni. Ezzel a szakértő szerint nem is lenne baj, mert kiszámíthatóbbak lennének a hitelek, a bankok pedig a költségeiket a kamatokba építhetik be, ami összehasonlíthatóbbá tenné a különböző hitelfajtákat. A kamatverseny keretében megállapíthatnak hitelsávokat, eltérő kamatokkal, de az ügyfélminősítésekhez is különböző kamatokat, kamatfelárakat kapcsolhatnak. A szolgáltatás-csomagok igénybevétele is befolyásolhatja az ügyfél számára megállapított kamatot.
Gergely szerint az új törvény sem akadályozza majd a versenyt, hiszen az árazásban, kamatokban és a szolgáltatásokban továbbra is vetélkedhetnek a hitelintézetek. Létezik a kockázatvállalási verseny is, vagyis kínálhat igen kedvező kamatot is egy bank,amit gyakorlatilag csak a legjobb adósok vehetnek igénybe.