Az új külügyminiszer Szijjártó reagált is Németh szavaira, megvédve elődje döntését. Azt mondta, hogy a nagykövetség bezárása "a magyar külképviseleti rendszer átszervezése keretében" történt, ami szerinte "egyenes következménye annak, hogy a magyar külpolitika feladata és fókusza megváltozik". "A magyar külpolitika feladata a magyar gazdasági érdekek érvényesítése az új világrendben" - emelte ki Szijjártó, de az új világrend fogalmát nem értelmezte.
"Érdemes lenne stratégiailag átgondolni, éppen mi a nyitásunk iránya, hol érdemes, és hol nem a külképviseleteket bezárni" - mondta lapunknak a külügyi bizottság független tagja. A DK színeiben parlamenti képviselő Oláh Lajos egyetértett Némethtel abban, hogy nagyon sok érv szólhat akár az észt követség bezárása mellett, de "ennek akkor sem most volt itt az ideje". Oláh szerint semmiféle gazdasági stratégia nem látszik a bezárásról született döntésben, aminek "nagyon rossz üzenete is van". Oláh utalt Navracsics szavaira, aki azzal védte meg döntését, hogy azt hangsúlyozta, a nicosiai (Ciprus) nagykövetséget is összevonják az athénival - a tallinnit ugyanis a Helsinkiben lévő képviselettel vonják össze -, amit szintén a földrajzi közelség tesz lehetővé.
A magyar lépésre válaszul Észtország is bezárja budapesti követségét, miközben Magyarország új nagykövetséget nyit az ecuadori Quitóban és a mongóliai Ulánbátorban. Ismeretes, hogy egy sor neves tudós és jelentős társadalmi szervezet, egyetemi tanszék írt alá a tallinni magyar nagykövetség bezárása elleni tiltakozó nyilatkozatot, kiemelve, hogy "az észt félre nézve bántó, magyar szempontból pedig átgondolatlan" volt a lépés, ami általánosságban is érthetetlen. A szeptember 30-ával távozó észt nagykövetet, Priit Pallumot a múlt csütörtökön legalább százan személyesen is elbúcsúztatták az Áldás utcai képviseletnél, miközben az észt fél azt is jelezte, hogy a magyarok nem szóltak előre a terveikről.
Németh beszélt az Orbán-kormány és az Egyesült Államok hűvös viszonyáról is. A külügyi bizottság elnöke szerint a magyar nemzeti érdek hosszú távú érvényesítése szoros együttműködést követel meg velük, és akár a kormányfőnek is címezhette volna félmondatát, amely szerint nem lehet a kétoldalú kapcsolatokat a civil szervezetekre szűkíteni. Oláh ezzel is egyetértett; szerinte fontos, hogy a magyar gazdaság több lábon álljon és nyissunk a gyorsan növekvő keleti piacok irányába, "de ez nem mehet annak rovására, hogy a hagyományos kapcsolataink csorbát szenvedjenek".