A külügyi, az európai ügyi és a gazdasági bizottságnak, valamint a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai közösen hallgatták meg a jelöltet a Parlamentben. A képviselők az expozé után több mint egy órán át kérdezték Szijjártó Pétert, aki szintén csaknem egy órán keresztül válaszolt nekik. A bizottsági tagok közül többen is felvetették a paksi atomerőmű-bővítés és az energiabiztonság kérdését, amelyek ügyében a miniszterjelölt kijelentette: a paksi beruházást a magyar energiabiztonság egyik fontos sarokkövének tartja, ezért nem kell felülbírálni az erről hozott döntést.
Szólt arról is, hogy az ukrajnai válság világosan rámutatott: az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás az energiabiztonság. A legjobb diverzifikációs eszköz a Nabucco-projekt lett volna - folytatta -, de az kudarcra lett ítélve, s bár a Déli Áramlat gázvezeték a forrásokat nem diverzifikálja, az útvonalakat igen. A keleti nyitás politikáját is több ellenzéki kérdező szóba hozta - többnyire kritikusan, de például a DK-s színekben politizáló független Oláh Lajos pozitívan nyilatkozott róla -, Szijjártó Péter pedig ezekre válaszul megismételte: az ország gazdaságának két lábon kell állnia, ezért folytatják a keleti nyitást.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti meghallgatása az Országgyűlés külügyi, európai ügyek, gazdasági és nemzeti összetartozás bizottsága együttes ülésén a Parlament Delegációs termében 2014. szeptember 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Együtt-PM-es független képviselő Szelényi Zsuzsanna több kérdésben is faggatta a jelöltet. Az egyik ilyen az azeri baltás gyilkos kiadatásának ügye volt, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: minden lépésben a nemzetközi jogi előírásoknak megfelelően jártak el. Szelényi Zsuzsanna felvetette emellett Bill Clinton volt amerikai elnöknek Orbán Viktor miniszterelnökre tett kritikus megjegyzéseit, amire a külgazdasági és külügyminiszter-jelölt úgy válaszolt: akik informálták, "alaposan átverték" Clintont, inkább meg kellett volna keresnie azokat az amerikai vállalatvezetőket, akiknek a cége jelen van Magyarországon, mert a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok története sikertörténet.
Szijjártó Péter a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Szabolcs Attila (Fidesz) kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésére közölte: ha vannak is visszaélések, azokat egyesével kell kivizsgálni, és egy-egy esetből nem kell negatív képet festeni a teljes intézményről. Az MSZP-s Kiss László érdeklődésére a miniszterjelölt a magyar-szlovák kapcsolatokat illetően kifejtette: a hatékony kapcsolatépítéshez fontosak a közös sikerek, ezért lényeges, hogy Szlovákiával is legyenek közös sikereink elsősorban a gazdaságban és az energetikában, mert ezek adnak terepet ahhoz, hogy a nehéz kérdéseket is a siker reményével vitassák meg. Azt is jelezte, hogy tárcavezetőként rendszeresen szeretne konzultálni a parlamenti pártok képviselőivel külpolitikai kérdésekben.
Szijjártó Péter kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a külügyi bizottság 3 nem ellenében 5 igen szavazattal, az európai ügyek bizottsága 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a nemzeti összetartozás bizottsága ugyancsak 1 nem ellenében 6 igen szavazattal, a gazdasági bizottság pedig 10 igen szavazattal támogatta.
Pénteken jelentették be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártó Pétert, a tárca eddigi parlamenti államtitkárát javasolja külgazdasági és külügyminiszterré kinevezni, miután Navracsics Tibor uniós biztossá jelölése miatt lemondott miniszteri megbízatásáról.
