A minap (szept. 17.) a Népszava címoldalán látott döbbenetes fotóról csak azt tudom mondani: kétségbe ejtett. Soha nem hittem, hogy ilyesmi még egyszer bekövetkezhet. Bolgár, román, görög- vagy magyar kislány írja a házi feladatát. Mezítláb, törökülésben, petróleum lámpa fénye mellett. Elmélyülten, komolyan írja, mintha a huszadik század Európájában (Kelet-Európájában) ez így lenne természetes. Egy beszélgetés tartozik ide nagypapa és nyolcéves unokája között: "Tudod Linda, én Újszőregről jártam Szegedre iskolába naponta nyolc kilométert oda és vissza gyalog." A kislány értetlenül válaszolt: "Miért nem mentél busszal vagy autóval?" A gyerek nem is értette a példabeszédet, őt az anyukája autóval viszi- hordja minden nap az iskolába.
- Belföld
- Gazdaság
- Külföld
- Vélemény
- Kultúra
- Podcast
- Fotógaléria
- Szép Szó
- Visszhang
- Nyitott mondat
- Reflektor
- Bűnügy-baleset
- Sport
- Mozaik
- Napi Visszhang
Kardjánál csak az esze vág jobban
2012. július 29. Erre a napra talán az egész ország emlékszik. A hatszoros világbajnok párbajtőröző, Horváth Marian könnyeivel küszködve közvetítette a londoni olimpia első magyar aranyérmét, amelyet egy mindössze 22 éves fiatalember, Szilágyi Áron kardozó nyert meg. Azóta eltelt több mint két év, s a sportoló élete alaposan megváltozott. Rengeteg felkérést kap – többek között a BioTechUSA reklémarca lett –, egyetemre jár, és persze arra készül, hogy Rióban megvédje olimpiai aranyérmét. A kardozóval most nem a páston, hanem egy étteremben vívtunk, könnyed beszélgetés keretében.
