A Fidesz-frakció indítványára az Országgyűlés elhalasztotta annak a tíz vallási közösségnek - köztük az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) - bevett egyházzá nyilvánításáról szóló szavazást, amelyekről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter előzőleg megállapította: megfelelnek az egyházi jogállás feltételeinek. Utóbbiak közé tartozik, hogy a vallási közösség százéves nemzetközi vagy húszéves hazai működéssel és legalább tízezer magyarországi taggal rendelkezzen, valamint az is, hogy tevékenységével kapcsolatban nem merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. A képviselők egyszerre szavazhattak volna mind a tíz felekezetről, amelynek kétharmados többséget igénylő elismerését a kormánypárti vezetésű igazságügyi bizottság nem támogatta. Az elismerési kérelmek elutasításáról parlamenti határozattal dönthet a Ház. A MET elismerési eljárása lassan egy éve húzódik: a tavaly nyáron sokadszorra módosított egyházügyi törvény alapján - amelyet előzőleg az Alkotmánybíróság is elkaszált - Iványiék igazolták tízezer tagjuk meglétét.
Azonban az Országgyűlés döntésétől függetlenül kártérítést kell fizetnie a magyar államnak azon 17 jogfosztott kisegyház részére, amelyek a strasbourgi emberi jogi bíróságon idén első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Bár jogszabályok megváltoztatására nem kényszerítheti Magyarországot a döntés, talán a kártérítési tárgyaláson elfoglalt alkupozícióját javítaná a kabinet az elismerésről való szavazás elhalasztásával. Mint ismert, az emberi jogi bíróság áprilisi, elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" országgyűlési elismerése, mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság jog kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság.
Az egyházi státusz elvesztése miatt az érintett vallási közösségek 2012 óta milliárdoktól eshettek el. Nem kaphattak ugyanis a magánszemélyek személyi jövedelemadójából a bevett egyházak részére felajánlható egyszázalékos támogatásokból, azok kötelező állami kiegészítéséből, valamint a szociális, oktatási és kulturális közfeladatok ellátása után járó normatív támogatásokból. Utóbbi következmény súlyosan érintette a MET-et, amely Budapesten és a hátrányos helyzetű, vidéki térségekben is kiterjedt intézményhálózatot - idősotthonokat, óvodákat, iskolákat, hajléktalanszállókat - tart fenn.
