A bíróság a Pannon Takarék Bank Zrt. keresetének elutasítását többek között azzal indokolta, hogy a felperes bank általános szerződési feltételei (ászf) nyelvtanilag ugyan érthetőek, de nem egyértelmű feltételeket tartalmaznak. Példaként hozta fel a törvényszék, hogy az ászf-ben szereplő egyes kategóriák túl általánosak. A szimmetria elvével kapcsolatban a bíró kiemelte, hogy ez azt jelenti: kötelezően kell figyelembe venni a fogyasztó számára kedvező változásokat - azonban a bank nem szabályozta ezt az ászf-ben.
A Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét is elutasította a bíróság. Az indoklásban a törvényszék kifejtette: megítélése szerint az elutasításhoz elegendő a törvényben felsorolt hét elvből akár egynek a sérülése. Kifejtette: ennek ellenére a bíróság az összes elv tisztességességét vizsgálta, és megállapította, hogy a felperes pénzintézet által alkalmazott ászf-ek kikötései nem tudtak maradéktalanul megfelelni egyetlen elvnek sem, különösen az átláthatóság elvének.
A bíróság szintén elutasította a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét. Indoklásában a bíró kiemelte többek között, hogy az arányosságra a legtöbb esetben semmilyen rendelkezést nem tartalmaztak a felperes takarékszövetkezet szerződéses kikötései. Hozzátette: nem volt garancia a fogyasztó számára, hogy ténylegesen milyen mértékű változtatásra számíthat. A törvényszék rámutatott: az átláthatóság elvének érvényesülésére sincs szerződéses rendelkezés. Álláspontja szerint a pénzintézet belső szabályzatára való utalás nem elég, mert azt a fogyasztó nem tudja érvényesíteni.
A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. ügyében a bíróság szeptember 26-ra halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A hitelintézet perének tárgyalásán a felperes képviselője az eddigi devizahiteles perekben fölsorakoztatott érveken túl kitért arra: az alperes magyar állam jogi képviselője által benyújtott ellenkérelem sablon volt. Egyrészt a keltezéséből kiderült, hogy hamarabb elkészült, mint hogy a felperesi keresetet az alperes megismerhette volna, másrészt olyan ellenkérelmeket is tartalmazott, amelyekre vonatkozó kérelmet a felperes nem is nyújtott be. A hitelintézet képviselője rámutatott: a devizahitel-szerződések egyes kérdéseiről szóló 2014. évi 38-as tv. személyi hatálya nem terjed ki azokra, akik végtörlesztettek. Ez pedig ellentmondásos helyzetet eredményezne, ha a bíróság elutasítaná a felperes keresetét. Ez esetben ugyanis ugyanazon hitelintézetek ugyanazon szerződési kikötései egyes fogyasztók esetében tisztességesnek, más fogyasztók esetében tisztességtelennek minősülnének. A devizahiteles törvény elfogadása után több tucat pénzügyi intézmény indított pert a magyar állam ellen. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például a kamatok, a költségek vagy a díjak fölemelését - lehetővé tévő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.