Igazán kár, hogy a szocialista párt és a Demokratikus Koalíció végül nem indít főpolgármester-jelöltet. Sokkal jobban mutatott volna az októberi szavazólapon egy tucat név. Horváth Csaba készen állt, hogy megméresse magát, próbálkozott is az utolsó lehetséges pillanatig, Gyurcsányéknak sem okozhatott volna gondot egy megfelelő jelölt kiválasztása, ötleteltek eleget az előző hónapokban. A választót pedig biztosan nem zavarták volna össze még jobban, mint most. Meg különben is, ez az egész cécó nem azért van, hogy a választónak jó legyen, hanem azért, hogy a pártok megmutathassák, melyikük az igazán tökös gyerek (már elnézést a kifejezésért, meg a képzavarért).
Igazi magyaros történet. Pont olyan, mint a tegnap reggeli. Amikor volt is ülés, meg nem is. Mármint a fővárosi közgyűlésben. Az ellenzék ugyanis el akarta számoltatni a városvezetést az utóbbi négy év megoldatlan problémái miatt. Kért tehát egy rendkívüli tanácskozást. Amit a főpolgármester a választás előtt már fölöslegesnek tartott, de azért összehívta - reggel hétre. Ha viccelnek - gondolta Tarlós -, hát vicceljenek. Mire az ellenzék megsértődött, hogy milyen komolytalan ez az ember. Így aztán a 34 képviselő közül hét jelent meg az ülésen, amit a főpolgármester így - határozatképtelenség miatt - gyorsan be is zárhatott.
Jól elszórakoztak egymással. Mint a parlamentben is. És végül a kormánypárti akarat diadalmaskodott, az ellenzéki képviselők meg itt is rámutathattak, hogy a többség visszaél hatalmával. Ami egyébként igaz is, csak az a baj, hogy az ellenzékiek még azt a kevés lehetőségüket is rosszul használják ki. A legfontosabb pedig, hogy hiába szajkózzák, ezen csakis és kizárólag összefogva lehetne változtatni, megegyezni képtelenek. Mert mindannyian azt gondolják, hogy náluk van a bölcsek köve, tehát a többieknek kell alkalmazkodniuk hozzájuk.
Ezért talál a választópolgár a szavazólapon Tarlós neve mellett még kilenc másikat. És hiába egyezett meg az MSZP, a DK és az Együtt-PM Falus Ferenc jelölésében (az utolsó utáni pillanatban), a többiek tőle vesznek el majd voksokat, feltehetően nem is keveset. A liberálisok, az LMP, Bokros Lajos pártja, a független Magyar György valamennyien le akarnák váltani a jelenlegi főpolgármestert - de így biztosan nem sikerülhet. Tarlós István pedig egyre magabiztosabban ül a székében, gunyorosan szemléli a próbálkozásokat, időnként még jól oda is mondogat a vele szemben indulóknak. Megteheti. Októberi győzelmét senki sem fenyegeti. Ha kihívói egységesek lennének, akkor is nagyon össze kellene szedni magukat, de így - teljesen esélytelenek.
Pedig joggal mondják, hogy Budapest többet érdemel. Csakhogy nem csupán Tarlósnál - náluk is.
