A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos időszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem. A bíróság szerint tisztességes ez év március 15. és július 19. között az a szerződéses kikötés, mely szerint a költségek és díjak legfeljebb a KSH által meghatározott előző évi fogyasztói árindexxel, tehát az inflációval emelkedhetnek - és csökkenhetnek is - objektív, azaz a pénzintézet által nem előidézhető, befolyásolható körülmények bekövetkezése esetén.
Az elsőfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak. A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, amely nyomán a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni.
A bíróság a szerződéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerződésből, akkor a megmaradók teljesíthetők-e. A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételten felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást. A bank jogi képviselője a határozathirdetést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a bíróság egy másik, hasonló devizaperben eljáró tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a perekben alkalmazandó, nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt, és amennyiben a testület alaptörvénybe ütközőnek találja majd a törvényt, akkor nehéz lesz a törvény alapján időközben megszületett ítéletek következményeit korrigálni, különösen, ha már elszámolásra is sor kerül a bankok és a fogyasztók között.
A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.
Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék elsőfokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, jelen perrel együtt pedig immár három esetben részlegesen pernyertes lett a felperes pénzintézet.
MKB Bank Zrt. "elvérzett"
Elutasította a devizahiteles perben az MKB Bank Zrt.-nek a magyar állam ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.
A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.
A TakarékBank keresetét is elutasították
A bíró azzal indokolta az elutasítást, hogy a TakarékBank bizonyos időszakokban alkalmazott szerződéses feltételei elsősorban az objektivitás, az érthető megfogalmazás, és az átláthatóság törvényben rögzített elveinek nem feleltek meg. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy a jogalkotó nem állított fel sorrendet az egyes elvek érvényesülésére, vagyis nem kötötte a bíróságot semmilyen jogszabályi rendelkezés a vizsgálat során.
Az Impuls-Leasinget halasztották
Szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék. A felperes lízingcég keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességesek és érvényesek. A tárgyalás során a pénzügyi cég kiemelte, hogy a gyakorlati eljárás során mindig megfelelő tájékoztatást kapott a fogyasztó.
A tárgyaláson a magyar állam jogi képviselője a gyakorlati alkalmazás figyelmen kívül hagyását kérte a törvényszéktől, mivel az nem tartozik a mostani peres eljárás hatálya alá. A végzés kihirdetése után a felperes jogi képviselője, Kiss Róbert az MTI-nek úgy nyilatkozott: a lízingcég kérdéses szerződéseiben az egyoldalú módosítás kizárólag a referencia kamatláb változása alapján, tehát a vizsgált időszakban a fogyasztóknak kedvező irányba történt - még akkor is, ha ezt az ügyfelek az árfolyamkülönbségek miatt a havi törlesztőrészleteknél esetleg nem így érzékelték.
Így amennyiben a törvényszék elutasítja a lízingcég kérelmét, a vállalat érvényesítheti az ügyfelekkel szembeni elszámolási jogát és visszaigényelheti a fogyasztóknak nyújtott kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a felperes jogi képviselője.