A skót kormány 2016. március 24-ére tűzte ki Skócia függetlenségének hivatalos kikiáltását arra az esetre, ha a két hét múlva esedékes népszavazáson a függetlenségpártiak győznek.
Robert Hazell professzor, a University College London (UCL) egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője a népszavazás utáni lehetséges menetrendekről újságíróknak tartott csütörtöki londoni elemzésében kijelentette: ő 2017 tavasza előtt nem tudja elképzelni az elszakadási folyamat befejeződését.
Hazell professzor szerint a skót kormány által kidolgozott menetrend nem veszi például kellőképpen figyelembe azt a várható késedelmet, amelyet a jövő májusban esedékes brit parlamenti választások okoznak majd a szétválási tárgyalásokban. Robert Hazell szerint a választási kampány miatt legalább két hónapra leállna a skót-brit tárgyalási folyamat. Ráadásul ha a nagy-britanniai választásokon a jelenlegi konzervatív-liberális koalíciót új kormány váltja fel, akkor teljesen újjáalakulnának a brit tárgyalóküldöttségek, és az illetékes új kormánytagoknak is időre lenne szükségük ahhoz, hogy "felvegyék a tempót".
Ennél is nagyobb gondot jelentene az, hogy a skót függetlenség érvénybe lépéséhez szükséges alapvető törvények sem készülnének el időben a londoni és az edinburghi parlamentben.
A professzor felidézte, hogy Csehszlovákia szétválásához 31 államközi szerződést és kétezer jogi megállapodást kellett kidolgozni, és az ország felbomlása után tíz évvel is voltak még rendezetlen kérdések.
Robert Hazell minden lehetséges körülményt egybevetve azt jósolta, hogy legkorábban 2016 januárjában kerülhet a londoni parlament elé a skót függetlenségről intézkedő törvénycsomag, amelynek jóváhagyási folyamata legalább egy évig eltart. Ennek alapján csak 2016 decemberében lépnének életbe a szükséges jogszabályok, és a végrehajtás időszakát is figyelembe véve 2017 áprilisában válna lehetségessé a skót függetlenség kikiáltása, több mint egy évvel a skót kormány jelenlegi menetrendjében szereplő időpont után - jósolta a UCL professzora.
Hazell szerint az Egyesült Királyság fennmaradó részének kormányát még ezután is legalább 3-5 évig szinte teljesen lekötné a skót elszakadással kapcsolatos kérdések rendezése, és így Londonnak a jelenleginél jóval kevesebb kapacitása maradna egyéb kül- és belpolitikai ügyekre.
Ráadásul a közvélemény-kutatási adatok alapján valószínűsíthető, hogy a jövő májusi brit választások után olyan parlament alakul, amelyben a jelenleg ellenzéki Munkáspártnak lesz a legnagyobb frakciója, de nem lesz elégséges többsége ahhoz, hogy a skót képviselőket nélkülözni tudná. Ha azonban a skót függetlenségi népszavazáson az elszakadást pártolók győznek, akkor a londoni parlament skóciai képviselői a következő brit kormány mandátumának félidejében távoznának, mivel független országként Skóciának már nem lenne törvényhozási képviselete a brit parlamentben.
Ebben a helyzetben a Munkáspárt vezette új brit kormányt megalakulásának pillanatától "béna kacsának" tekintenék, hiszen mindenki tudná, hogy a skót függetlenség kikiáltása után elveszítené kormányzóképes többségét.
Hazell professzor szerint a bizonytalanságot még tovább fokozhatja, ha a függetlenségpártiak csak nagyon csekély többséggel győznek, és a skót lakosság a szétválási tárgyalások során kidolgozandó feltételrendszer láttán később meggondolja magát. A UCL professzora szerint ebben az esetben reális lehetőségként merülhetne fel egy újabb népszavazás megtartása 2-3 éven belül.
Charlie Jeffery, az Edinburghi Egyetem politikatudományi professzora a csütörtökön Londonban tartott esélylatolgató beszélgetésen ugyanakkor azt a lehetőséget vázolta fel, hogy a függetlenséget elvető erők győznek csekély többséggel a szeptember 18-ai népszavazáson, viszont nem tudják kellő eréllyel és ütemben elérni azokat a további hatásköri és hatalmi decentralizációs intézkedéseket, amelyeket a brit kormány ígért Skóciának az elszakadás elutasítása esetére. Jeffery professzor szerint ebben az esetben a következő skóciai parlamenti választásokat - a népszavazás elvesztése ellenére - ismét a Skóciát jelenleg abszolút parlamenti többséggel kormányzó Skót Nemzeti Párt nyerhetné meg, és ez is azt eredményezheti, hogy napirenden marad az újabb népszavazás kiírása.
Ugyancsak a függetlenségről szóló vita kiújulásához vezethet Charlie Jeffery szerint, ha Skócia most az elszakadás ellen voksol, ám a brit EU-tagság sorsáról David Cameron brit miniszterelnök által 2017-re megígért országos népszavazáson a brit többség arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból. Jeffery professzor hangsúlyozta, hogy Angliával ellentétben Skóciában nincs számottevő EU-szkeptikus politikai erő, és a lakosság is sokkal inkább EU-párti.
Jeffery elmondta: az általa vezetett politikatudományi intézet saját legutóbbi felmérése szerint az angol megkérdezettek 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU-ból való kilépésre szavazna, és 35 százalék pártolná Nagy-Britannia bennmaradását az EU-ban. A vizsgálatba bevont skót választók között ugyanakkor 48 százalék volt az EU-pártiak aránya, és csak 32 százalék mondta, hogy az uniós tagság feladására voksolna. Ez markáns különbség, tekintettel azonban arra, hogy Angliában tizenegyszer annyian élnek, mint Skóciában, mindenképpen az EU-kilépést pártolók győznének - hangsúlyozta az Edinburghi Egyetem professzora.
