Semmi rendkívüli nincs abban, hogy októberben nem jön Magyarországra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) delegációja, önkormányzati választásra ugyanis csak nagyon ritkán küldenek megfigyelőket - értesült lapunk. Úgy tudjuk, a szervezetnek sem a költségvetése nem engedi meg, hogy minden választáson ott legyen, sem a jogkörei nem elég kiterjedtek ahhoz, hogy beavatkozhasson minden visszaélésnél.
Tóth Zoltán választási szakértő is megerősítette ezt, aki szerint ráadásul szinte fölösleges is lenne, ha az EBESZ idejönne, hiszen már egy kész helyzet van, a kormány oldal előzetesen teremtett olyan körülményeket a néhány hete elfogadott jogszabály-módosítással, hogy azzal ismét jogtalan előnyhöz jusson az október 12-i voksoláson.
Tóth arra reagált lapunknak, hogy a Magyar Nemzet szerint bár a kormány korábban meghívta, az EBESZ már jelezte, nem él a megfigyelés lehetőségével az október 12-i helyhatósági választáson. Ennek a lap megfogalmazása szerint azért van jelentősége, mert a balliberális ellenzék már az április 6-i országgyűlési választás előtt csalásoktól tartott. Most Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a lapnak azt mondta, az NVI felkéri a részvételre több ország választási hatóságainak munkatársait.
Tóth szerint azonban természetes módon nem vesz részt a voksoláson az EBESZ, a szervezet ugyanis tisztában van azzal, hogy az utóbbi két magyarországi választás már bebizonyította, nem a voksolás napjára koncentrálódnak a visszaélések, hanem a kormányoldal előzetesen teremt magának kedvező, a demokratikus választás alapelveivel ütköző jogszabályi körülményeket. "Most is ez történt, az őszi önkormányzati választás egy alig egy hónapja hatályos törvénymódosítás nyomán előre el van csalva" - fogalmazott Tóth, felháborodásának adva hangot, amiért az Alkotmánybíróság (Ab) jóváhagyta az új szisztémát.
A szakértő felidézte az Ab határozatát, mely nem csupán kimondta a választójog egyenlőségének sérelmét, de jóvá is hagyta, sőt, még súlyosbította is azt. Ráadásul szerinte az Ab-határozat indoklása jogilag is téves érveléssel védte az új önkormányzati választási rendszer közvetlenség elvét sértő passzusait is - célzott a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztását lehetővé tevő új szabályokra. Tóth emlékeztetett, az Ab az amerikai elnökválasztási szisztémával igyekezett igazolni a közvetlenség elvének rugalmasságát, holott az Egyesült Államok alkotmányában nem szerepel, hogy az elnököt közvetlenül választják, miközben a magyar alaptörvény ugyanezt előírja az önkormányzati tisztségviselők választására.
Magyarán az Ab tudatosan fenntartotta az alkotmánysértő szabályozást, miközben a többségi határozattal szembehelyezkedő alkotmánybírák világosan kifejtették, miért is nem felel meg a demokratikus választás hazai és nemzetközi előírásainak, így az EBESZ-tagság alapokmányainak sem az új önkormányzati voksolási rendszer.
Mindennek ugyanakkor aligha lehet nemzetközi jogi következménye Tóth szerint. Emlékeztetett, az Európa Tanács nem hozhat semmilyen kötelező érvényű utasítást, szankciót tagállamaival szemben, az Európai Unió pedig ugyan büntethet, de kevésbé szigorú előírásokkal rendelkezik, így viszonylag nehezen képes fellépni a demokrácia alapelveinek sérelmekor. Az új önkormányzati választási szabályoknak tehát elsősorban politikai következményei lehetnek, noha ezúttal - miután nem lesz jelen megfigyelői misszió - nem lehet számítani a tavaszi választást érintő súlyos, sőt, uniós tagállam esetében példátlanul erős EBESZ-jelentésre.
Megírtuk: az EBESZ-t - mely év elején még nem tartotta szükségesnek a fokozott megfigyelést - a magyar kormány hívta meg az áprilisi választásra, miután erre az uniós tagsággal Magyarország kötelezettséget vállalt. A szervezet szerint a Fidesz tisztességtelen előnyt élvezett a tavasz országgyűlési választásokon. A jelentés összesen 36 ajánlást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy mit is kellene megváltoztatni egy demokratikus választási rendszer kialakítása érdekében, ám a magyar kormány érdemben azóta sem reagált a kritikákra.
Az Együtt-PM pártszövetség ugyanakkor bejelentette, az önkormányzati választás után módosító javaslatokat nyújtanak majd be a választásokat érintő jogszabályokkal kapcsolatban. Ezeket "pontról pontra" az EBESZ jelentése és az önkormányzati választás tapasztalatai alapján fogalmazzák meg - közölték. Miután pedig nyár közepén az új önkormányzati választási szabályokat elfogadta a kormányoldal, az Ab pedig hatályban is hagyta azokat, a Demokratikus Koalíció az uniós testületekhez, valamint az EBESZ-hez fordult, s a közbeavatkozásukat kérte, hogy "megszűnjön az a helyzet, amelynek alapján a magyar kormány egy nyilvánvalóan és közvetlenül alapjogokat sértő törvény alapján kívánja lebonyolítani az október 12-re kiírt önkormányzati választásokat".
