"Nem vagyunk rasszisták vagy nácik, de a romákkal baj van, és erről beszélnünk kell" - ezzel a Füzessy Zoltán korábbi jobbikos szóvivőtől vett idézettel indítja a magyar és a görög szélsőjobboldal előretörését vizsgáló 130 oldalas jelentését a Human Rights First (HRF) nemzetközi jogvédő szervezet. Füzessy ezt még 2009-ben nyilatkozta a The Daily Telegraphnak, és a tanulmánynak is azt a címét adták: "Nem vagyunk nácik, de...".
Az amerikai székhelyű, 1978 óta működő, teljességgel magánforrásokból finanszírozott HRF - minden eddiginél komolyabb kritikát megfogalmazva - Barack Obama amerikai elnök közbenjárást sürgette a hazai antidemokratikus lépések ellen, amelyek szerintük a szélsőjobboldali kultúra térnyerése miatt valósulhattak meg. Jelentésükben hangsúlyosan foglalkoztak a magyar sajtószabadsággal. Mióta a Fidesz aláásta a fékek és ellensúlyok rendszerét - írták -, "anyagi és politikai erőfölényét arra használja, hogy kiéheztesse a médiát és megfélemlítse a kormányzat bírálóit". Ennek egyik eszköze, hogy az állami hirdetéseket a "baráti" médiának tartják fenn, a kormánypárti sajtót a Fideszhez közelálló üzletemberek finanszírozzák. Hivatkoztak az EBESZ országgyűlési választásról szóló jelentésére, amely számos problémát vetett fel azzal kapcsolatban, miként hatott a médiatörvény a 2014-es kampányra, illetve, hogy a Fidesz-közeli üzletembereknek a médiában látható növekvő fölénye "aláásta a politikai pluralizmust". A szervezet kitért arra is, hogy a jogszabályt ugyan felülvizsgálták, de a javítások ezt az aggodalmat nem orvosolták.
A magyar média ellehetetlenítését szolgáló másik példaként említette a HRF a reklámadót, amelynek fő célpontja a német hátterű RTL Klub kereskedelmi televízió, amelynek tulajdonosait is idézték: a rendelkezés "szájkosár" a médiára. Külön kiemelte a jelentés az Origo esetét Lázár Jánossal. Mindezek miatt sürgették az Orbán-kabinetet, vizsgálja felül újra a magyar médiatörvényt, és szüntesse meg a Médiatanácsot, vagy korlátozza jogosítványait. A jelentés szerint a HRF eltöröltetné a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó regisztrációs követelményt is. Azt is kérték, hogy a kormány gondolja újra az információszabadságról szóló törvényt.
Másrészt a szervezet Obama elnöktől, valamint a kongresszustól és az amerikai külügyminisztériumtól azt kérte, nyújtsanak támogatást "a támadásoknak kitett magyar médiának", hívják fel a figyelmet a független média és a civil szervezetek megfélemlítésének veszélyére. A HRF szerint olyan kommunikációs stratégia kidolgozására lenne szükség, amely segít elérni a jórészt az állami médiából tájékozódó embereket. Kérdés azonban, hogy lehetnek-e hatásai a határozott felhívásoknak.
Lábhoz tett kamerák – A jogvédő szervezet szerint a Fidesz erőfölényét arra használja, hogy kiéheztesse a médiát FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
"Mivel az unió tagjai vagyunk, elsősorban az EU tudna lépéseket tenni velünk kapcsolatban, bármilyen területen. Egyik legnehezebb helyzet azonban épp a médiaszabályozás, mert itt a tagállamoknak sincs egységes filozófiája" - hívta fel a figyelmet Zsolt Péter. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint egy ilyen jelentés leginkább kommunikációs nyomást jelent, ám ezt a nyomást sem kell lebecsülni. Ha ugyanis az ehhez hasonló reakciók általánossá válnak, az a tapasztalat - mint Zsolt Péter lapunknak elmondta -, hogy ezeknek igenis van hatása, az ilyen üzenetek általában lassan, szisztematikusan, néha váratlanul is meg tudnak változtatni egy rendszert. "Nem feltétlenül intézményi rendszeren keresztül történő változásra kell gondolni, de ha sok felől érkezik ugyanaz a gondolat, sokak számára válik nyilvánvalóvá, hogy valami itt nincs rendben" - fejtette ki. A média hatását és a közgondolkodást kutató Elisabeth Noelle-Neumann elméletét említette, aki az apartheid miatt támadott, de embargóval is kikezdhetetlen Dél-Afrika megváltozását is hasonló kommunikációs nyomással magyarázta. Egy faji kizsákmányolásra épülő társadalommal szemben nálunk azonban jóval kisebb problémákat kell megoldani a közszolgálat területén, ami egyfelől megnehezíti, másfelől meg is könnyítheti a változtatásokat. Magyarországon egyelőre vagy cinikusan beletörődtek az emberek a sajtószabadságot érintő negatív folyamatokba, vagy - ez pedig a kormányzati magyarázat sikerét is jelenti - már a médiatörvényt ért bírálatokat is "a nyugat" beavatkozásának tudtak be. "A közvélemény, azaz a klíma épp úgy, mint az időjárás akár egész váratlanul is megváltozhat" - mondta Zsolt Péter, szintén Neumannra hivatkozva.
A magyar kormány vélhetően a HRF-t is megpróbálja majd azon emberi jogi szervezet sorában elhelyezni, amelyeket amúgy is előszeretettel támad. Elővehetik azt az érvelést, ami szerint az ilyen szervezetek igazából nem legitimek, hiszen nem választotta meg őket senki, lobbitevékenységet folytatnak csupán. "A kölcsönös vádaknak remélhetően nálunk is az lesz a pozitív hozadéka, hogy az elismerésért folytatott versenyben mind a jogvédő civileket, mind a kormányzatot saját átláthatóságuk megteremtése felé tolja" - remélte Zsolt Péter.