Egyelőre nincsenek új fejlemények az orosz páncélosok ukrajnai állítólagos behatolása kapcsán. Kijev megerősítette az erről szóló sajtóinformációt, maga Petro Porosenko ukrán elnök is beszámolt pénteken David Cameron brit miniszterelnöknek arról, hogy péntek hajnalban páncélozott orosz harckocsik lépték át Donyeck térségében az orosz-ukrán határt, a behatolókat az ukrán hadsereg megsemmisítette.
Az épp Brüsszelben tanácskozó uniós külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki a történtek miatt, több uniós vezető felszólította Moszkvát Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartására. Szombaton Washington jelezte, aggódik a történtek miatt, de egyelőre nem tudja megerősíteni az orosz behatolás tényét. Kijev sem mutatta be a bizonyítékokat, Moszkva kezdettől cáfolt.
Tegnap Berlinben négyoldalú egyeztetésen vett részt az orosz, ukrán, német és francia külügyminiszter, a tárgyalás eredményéről lapzártánkig nem érkezett hír. A kelet-ukrajnai harcok tovább folytatódtak, az ukrán hadsereg hetek óta összehangolt hadműveletet indított a felkelők fellegvárai, Luhanszk és Donyeck ellen.
A felkelők sem tétlenkedtek, tegnap lelőtték a hadsereg egyik MIG-29-es vadászgépét. A hadműveleti szóvivő szerint a "terroristák" azt követően semmisítették meg a gépet, miután az sikeresen végrehajtotta küldetését és felszámolta a lázadók egyik csoportját.
A pilóta katapultált, őt meg is találták és biztonságos helyre szállították a hadsereg emberei. Szombaton katonai segítséget kért az Európai Uniótól és a NATO-tól az ukrán külügyminiszter. Pavlo Klimkin. Kérését a Deutschlandfunk német rádiónak adott interjújában fogalmazta meg és azzal támasztotta alá, hogy egy ilyen támogatás megkönnyítené a kelet-ukrajnai szakadárokkal harcoló kormányerők dolgát.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta az orosz invázió veszélyét, emlékeztetve, hogy a terrorellenes hadjárat egységeit orosz területről is lövik a hadsereget, a lázadókat pedig nyilvánvalóan fegyverekkel és harcosokkal is támogatja Moszkva.
Akaratlanul is az ő szavait támasztotta alá az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság "miniszterelnöke", Alekszandr Zaharcsenko, aki egy video üzenetben arról beszélt, hogy rövidesen erősítést kapnak, 150 páncélost, köztük harminc tankot, valamint 1200 Oroszországban kiképzett harcost várnak erősítésként, és ellentámadásra készülnek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője vasárnap tagadta, hogy Oroszország páncélozott járműveket, harckocsikat szállítana a donyecki "népköztársaságnak".Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott: "Már többször kijelentettük, hogy semmiféle technikát oda nem szállítunk".
Szombaton este megállapodás született az orosz segélyszállítmányról. A kamionok egy része tegnap el is indult kelet-Ukrajnába. A nehezen formálódó megállapodás szerint Ukrajnába a Vöröskereszt képviselői szállítják el a az orosz segélyt a donyecki ellenőrzőponton keresztül.
Az ukrán segélyszállítmány, amelyről az orosz küldemény feltartóztatás után döntöttek Kijevben, eközben már megérkezett a régióba. A térségnek égető szüksége van a támogatásra, a humanitárius helyzet egyre romlik.
A Fidesz nem támogatja a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottságok összevont ülésének összehívását, amit a szocialisták javasoltak. A Fidesz-frakció közleménye szerint az MSZP ezúttal is csak saját politikai érdekeit nézi. "Egy finoman szólva is bizonytalan hátterű honlapnak a magyar külügyminisztérium által hivatalosan cáfolt álhírei miatt már képes lenne a magyar országgyűlés tekintélyét és hazánkat is veszélyeztetni. A baloldal nem először akarja kihasználni az ukrajnai válságot." - írta a Fidesz.
Előzőleg az MSZP kezdeményezte Pintér Sándor, Hende Csaba és Varga Mihály meghallgatását a két bizottság összevont ülésén. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint tisztázni kell az orosz külügyminisztérium közleményét. Pénteken az orosz külügyminisztérium hivatalos oldalán megjelent egy közlemény, amely azt állította, hogy Magyarország megsérti az uniós fegyverexportot és egy közvetítőn keresztül T-72-es tankokat szállít Ukrajnának.
Az orosz külügy egy eddig ismeretlen magyar portál, a Hídfő.net információira támaszkodott. A magyar külügyi tárca már pénteken cáfolt, mondván: a magyar honvédség az egyik raktárbázisból szállít át harcjárműveket, illetve egyéb hadieszközöket vasúton a honvédség másik hadianyagraktárába.
A szállítmányok nem lépték át a magyar országhatárt, és nincsenek összefüggésben az ukrajnai eseményekkel, azok a honvédség logisztikai ellátórendszerének több éve tervezett átalakításával kapcsolatosak. Hozzátették: "az az ismeretlen internetes portál, amelyen ez az álhír megjelent, már többször közölt a honvédséggel kapcsolatos, minden valós alapot nélkülöző tartalmakat".
Az index.hu kiderítette, hogy a Hídfő.net portál erősen oroszpártinak tűnik, első Facebook-bejegyzését cirill betűkkel írták, egy magyar neonáci csoport, a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) áll mögötte. Az MNA vezetője Győrkös István, aki a rendszerváltás után tért haza Magyarországra és Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport néven alakította meg a mozgalmat. 1992-ben a csoport több tagját őrizetbe vették, Győrköst felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A szervezet 2012 novemberéig működő blogjának utolsó posztja a Hídfő.net elindulásának bejelentése.