A Roszatom ugyanis az orosz titkosszolgálat franciaországi forrásától megtudta, hogy az Areva nevű francia riválisa már titokban ajánlatot tett az ország vezetésének, és az ajánlat részleteivel is tisztában volt. Nem nehéz a név nélkül említett ügyletet azonosítani: ez csak a Roszatom paksi szerződése lehet, amit Orbán Viktor magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014 elején írtak alá Moszkvában. Azaz az orosz állam tulajdonában lévő cég tisztességtelen eszközökkel szerzett információkat a francia állam résztulajdonában lévő riválisa ajánlatáról. Arra a cikk angol leirata nem tér ki, hogy a paksi szerződés nyélbe ütése során milyen egyéb konspiratív-politikai eszközöket vetettek be.
Az Areva magyarországi lobbitevékenységéről a 444 egyedül annyi információt talált, hogy 2014 februárjában - azaz már a paksi szerződés megkötése után – a Magyar Nemzet felemlegette: Mesterházy Attila akkori baloldali listavezető még 2013-ban egy budapesti szállodában tárgyalt a francia cég vezetőivel.
Az atomerőmű-építésre alkalmas cégek köre igen szűk, ezért a Roszatom és az Areva Csehországban is rivalizáltak a temelíni erőmű bővítésére kiírt tender során. Akkor a Roszatom nyert, a projektet azonban a Krím elfoglalása után – garanciahiányra hivatkozva, de nyilván politikai okokból – lefújták.