Jó hír, hogy az újabb költségvetési zárolás nem érinti az egészségügyet, ám az egészségügyért felelős államtitkár által bejelentett gyorssegély biztosan nem menti meg a kórházakat. Zombor Gábor csütörtökön közölte, a kormány elfogadta azt a javaslatot, amelynek alapján az egészségbiztosítási alap (E-Alap) időarányos tartalékaiból többlettámogatást kaphatnak az egészségügyi szolgáltatók. Jelezte: ez a többlettámogatás alapvetően az alap 14 milliárd forintos céltartalékából származhat, amelyet az intézmények 75 százalékban a lejárt szállítói tartozásuk kiegyenlítésére, 25 százalékban pedig a működési feltételeik javítására fordíthatnak.
Beismerte, ez nem adósságkonszolidációs lépés, hanem az egészségbiztosítási alapban meglévő tartalékok felhasználásáról van szó, és az intézkedés "szektorsemleges", tehát nemcsak a Gyemszi-fenntartású intézményeket, hanem például az egyetemeket és az egyházi intézményeket is érinti. Elmondta azt is, hogy a 14 milliárd forintos forrásból egy 1,5 milliárd forintos miniszteri keretet is meghatároztak, amelyből "szabad felhasználással", a miniszter döntése alapján tudnak igényelni az egészségügyi szolgáltatók. Ezen túl pedig a Gyemszi mint fenntartó úgynevezett vis maior keretéből ebben a hónapban csaknem 900 millió forintos támogatást nyújt a kórházaknak. A kormány döntött az intézmények és egészségügyi szolgáltatók által az első félévben fel nem használt kapacitásokból származó csaknem 1,9 milliárd forint forrásról is. Ezt központi keretként újra elosztják, és a várólisták csökkentésére tesznek kísérletet belőle. Zombor jelezte, reményeik szerint ebből több mint hatezer várólistás műtétet lehet elvégezni a következő hónapokban. Az államtitkár úgy vélte, ez is azt bizonyítja, hogy ha megfelelő szervezéssel és hatékonysággal működik a rendszer, akkor lehetnek még benne tartalékok.
Csakhogy Zombor arról nem beszélt, az újraosztott összeg, az eddig tehát visszatartott kifizetések, valamint az előre betervezett tartalékok felhasználása valójában nem jelent többlettámogatást a kórházaknak. Az államtitkár szerint az intézményeknek a legnagyobb problémát a 90 napon túli tartozások jelentik, ez jelenleg 18,7 milliárd forintot tesz ki. Csakhogy a probléma jóval nagyobb, s ezt az államtitkárnak is tudnia kell. A Magyar Államkincstár adatai szerint ugyanis az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege június végén 99,4 milliárd forint volt, ennek mintegy kétharmadát pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó intézmények, azon belül is a kórházak termelték ki. A Magyar Kórházszövetség elnöke lapunknak azt mondta, az intézmények 60 napos fizetési határidőn túli számláinak összege mára meghaladja a 63 milliárd forintot, sőt, a beszállítók korábban 65 milliárd fölötti összegről számoltak be. Ráadásul - mint az a régi-új erőforrás miniszter, Balog Zoltán egy korábbi írásbeli válaszából kiderült - a második Orbán-kormány idején jelentősen nőtt a a kórházak által görgetett kifizetetlen számlák végösszege.
2008 65,8 15,9
2009 77,2 24,8
2010 124,7 36,1
2011 116,4 29,2
2012 114,8 48,7
2013* ? ?
2014. április ? 64,4
* Tavaly és idén a kormány már nem közölte a hivatalos adatokat a kórházak tartozásairól.
Forrás: Emmi-közlés és Népszava-gyűjtés
De nemcsak az adósságállomány döntögette a csúcsokat az utóbbi években, hanem a várólisták is minden korábbinál hosszabbra nőttek. Ma már az Orbán-kormány saját adatai szerint is 60 ezernél több beteg vár a szükséges ellátásra, sőt, a spórolás miatt hivatalosan is egyre kevesebb ellátást végeznek el a kórházak, amelyekből nemcsak a szakemberek, hanem az eszközök és a gyógyszerek is gyakran hiányoznak. Eközben a tartozások korábban, még a Fidesz ellenzéki éveiben ígért konszolidációjáról szó sem esett az előző négyéves kormányzati ciklusban, csak a rendszeres, még a szocialista kormányok idején bevezetett év végi adósságrendezésben részesültek az intézmények. Sőt, tavaly év végén - eddig példátlan módon - csak részlegesen konszolidálta a kórházakat a kormány, így idén eleve 50 milliárd forint lejárt adóssággal indultak a fekvőbeteg-ellátók, amelyek a finanszírozási rendszer miatt törvényszerűen veszteségesek.
Az OEP ugyanis lényegesen kevesebbet fizet az intézményeknek az ellátásokért, mint amennyibe azok kerülnek, és ez mintegy 20 százalékos alulfinanszírozottságot jelent a kórházak számára, amelynek kompenzálása mintegy 70 milliárd forintba kerülne évente. Miután azonban erre kormányzati szándék nincs, a számítások szerint a kórházi adósság havonta körülbelül négymilliárd forinttal növekszik. Ennek kellene a kórházszövetség és a szakértők szerint is gátat szabni egy hosszú távú stratégiával, magyarán egy új kórházfinanszírozási rendszer létrehozásával. Ezt nem, de azt Zombor még csütörtökön megígérte, hogy a kórházak végleges adósságkonszolidációjára még az idén átfogó javaslat készül.
