- A tulajdon bűvöletében

Sürgősen meg akart szabadulni már a magyarországi leánybankjától a Bayerische Landesbanknak, alig több mint egy éve volt már csak, hogy végrehajtsa az Európai Bizottság döntését, és 2016-ig eladja leányvállalatait. Mégis a populista nézeteket hangoztató Fidesz-kormány bankellenes magatartásának megnyilvánulásának vélik a szakértők, hogy a vásárlással Magyarország egy nagy, széles ügyfélkörrel és fiókhálózattal bíró pénzintézetét kiiktatják a versenyből.

A mintegy 17 milliárd forintos vételárért megvásárolt MKB Bank Zrt. hazánk negyedik legnagyobb bankja, amely 80 fiókjával a legnagyobb múlttal és hagyománnyal rendelkezik. Így első ránézésre az állam jó vásárt csinált azzal, hogy viszonylag csekély összegért jut birtokába a pénzintézet. Azonban, ha alaposabban szemügyre vesszük az MKB Bank Zrt. pénzügyi helyzetét, akkor egyértelműen megállapíthatjuk: az állami bankvásárlás felesleges volt. De nem csak a magyar adófizetők jártak rosszul, hanem a bajorok is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap számításai szerint eddig jó kétmilliárd euróba került a BayerLB-nek az MKB tulajdonlása. Ugyanis az elmúlt 20 esztendőben ekkora összeget tettek ki azok az értékcsökkentési leírások, amelyeket, a bajoroknak az idők során ki kellett fizetniük. Mindezért mindössze 17 milliárd forintot vagyis 55 millió eurót kapnak vissza a tulajdonosok, akik azt is vállalták, hogy további 270 millió eurónyi, az MKB Bank Zrt.-vel szembeni követelést elengednek.

Ebből is kitetszik, hogy álságos a Fidesz kormánytagjainak az az állítása, hogy a külföldi tulajdonosok kiszipkázzák Magyarországról bankjaik profitját. A német konzervatív újság megfogalmazása szerint "a máról holnapra bevezetett különadó a kétségbeesés határára kergette a külföldi bankmenedzsereket". A cikkíró ehhez hozzátette, hogy a bajor államháztartásra nem nehezednek további tervek. A pénzintézet 1994 óta a bajoroké volt, "de csak Orbán 2010-es kormányra kerülése óta volt tartósan problémás eset" - írja a frankfurti lap.

A bank helyzetét súlyosbította, hogy a gazdasági világválság hatására erősen leromlott a hitelportfoliója, megnőtt a 90 napon túl nem fizető adósok száma. Hiába állt a pénzintézet élén a Magyar Bankszövetség egykori elnöke, a Fidesz-kormánnyal szemben képtelen volt a hitelintézetekre nehezedő különadó mérséklését, kivezetését elérni. Az MKB Bank Zrt. jelenleg a magyar bankpiac 10 százalék körüli részét birtokolja, ennél valamivel nagyobb, 12,8 százalékos a vállalati hitelek piaci súlya, a lakossági hiteleknél szerepük ennél mérsékeltebb, 6,0 százalékos, a háztartások megtakarításaiból 5,8, a lakossági betétekből pedig 5,1 százalékkal részesedik. Ebből is látszik, hogy a fő gondot a magas - és rossz minőségű - vállalati hitelállomány jelenti. Ugyanakkor a 10 százalék körüli devizahitel-adósi állomány nagyságából arra lehet következtetni, hogy a bankszférára nehezedő - hozzávetőlegesen 800-900 milliárd forintra becsült - veszteségből mintegy 80-90 milliárd juthat majd az MKB Bank Zrt.-re.

A dolog pikantériája: vajon a még magántulajdonban lévő MKB Bank Zrt. vajon pert indít-e a bíróságon annak érdekében, hogy hitelezési gyakorlata tisztességes volt-e? Ugyanis mire az ítélet megszületik majd, addigra a tulajdonos az állam lesz, amely pervesztés esetén fizethet, vagyis a terheket a költségvetésnek kell majd fizetnie. Ebben az esetben már nem is olyan kedvező a 17 milliárd forint körüli vételár. Az MKB Zrt. azon kevés bank egyike - az OTP Nyrt. és az FHB Nyrt. mellett - amelynek élén mindvégig magyar vezető állt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyanis csak honfitársainkban bízik, azzal az engedménnyel, hogy jöhetnek a határon túlról vagy emigrációból is. Arról ma még korai lenne beszélni, hogy lesz-e menedzsercsere az MKB Bank Zrt.-nél, de az bizonyos, hogy az eredményes gazdálkodás itt nem attól fog függeni, hogy magyar kézben lesz a bank vezetése.

Ezzel kapcsolatban arról beszélt lapunknak Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke, a liberálisok pénzügypolitikai főtanácsadója, hogy érthetetlen számára: mitől lenne jobb a bank működése állami kézben. Az államosítást feleslegesnek tartja, ugyanis 1990-től éppen azért privatizálták a magyar bankrendszert, hogy piaci, tehát versenykörülmények között működjön - mondta a szakember. Ismerve a Fidesz-kormányzatnak 2010 óta folytatott gazdaságirányítási törekvéseit, az sem zárható ki, hogy olyan jogi környezetet teremt az állam az MKB Bank Zrt. számára, amely kiegyengeti az útját. A hazai bankrendszer veszteségét éppen az állam hatósági beavatkozásai, túladóztatása és a végtörlesztés idézték elő. Ezt egyetlen banknál "kisimítani" aligha lehetséges. Egy ilyen lépés egyébként az Európai Unió versenyjogi követelményeit sérti, amit a piac többi szereplője aligha venne szó nélkül tudomásul.

Gondoljunk csak a Malév bukására, amelyet az állam tőkeinjekcójára adott reakcióként egy versenytársi bejelentés idézett elő.