Mintha a csapos lenne felelős azért, amiről a részeg vendégei beszélgetnek - gyakorlatilag így értelmezhető az Alkotmánybíróság (Ab) két hónappal ezelőtti, az internetes kommentelésre vonatkozó határozata. Abban ugyanis az áll, hogy minden esetben, kizárólagosan a tartalomszolgáltató a felelős a honlapján megjelenő hozzászólásokért - nem maguk a kommentelők -, és mint ilyennek, előzetes moderációról kellene gondoskodnia.
"A szolgáltató akkor is felelősséggel tartozik a mások jogait sértő kommentek miatt, ha nem is volt tudomása a jogsértő tartalomról, de még akkor is, ha a sértett kívánságára azt azonnal el is távolította" - indokolt a bíróság. Vagyis, a szolgáltatók bármilyen jogsértő, rövid időre is látható, és gyorsan el is távolított kommentek után is perelhetők.
Tehát: a kocsmáros mindenképpen "fizet" a durva beszólások után, még ha elküldi is ittas vendégeit. Ám a legjobb az Ab-döntés alapján, ha be sem engedi őket a kocsmába.
A bíróság hosszas procedúra után határozott erről - a sajtószabadságot amúgy is kényesen érintő "időkben". Néhány éve a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) közölt cikket egy ingatlanos honlapról, amelynek üzemeltetőjét, az Experient élesen bírálták.
Azután ezt tették a cikk hozzászólói is; az amúgy is a tisztességtelen üzleti gyakorlat felderítésére létrejött MTE anyagát sokan átvették, majd a cég nem csak az írás miatt, de azért is az MTE-t perelte, mert fórumot adott a kommenteknek.
A cikket érintő sérelmeknek ugyan már a Fővárosi Bíróság sem adott helyt első fokon 2011-ben, de azután az egész bírósági eljárás a kommentelési gyakorlatot célozta: az ítélőtábla, és a Kúria is a cégnek adott igazat. Az igazán meglepő döntést azonban a Kúria hozta - ezt erősítette meg most az Ab is -, ugyanis azt mondták ki: ilyen esetekben csak akkor van esély az esetleges felelősségre vonás elkerülésére, ha a weboldal üzemeltetője előzetesen megszűri a hozzászólásokat.
Hiába hivatkozott az MTE arra valamennyi fórumon, hogy csak közvetítő szolgáltatónak minősülnek - mint a törvényben áll, és amely még előzetes szűrést sem ír elő számukra -, és a beírásokért így nem felelhetnek, elmarasztalták őket. Nem csoda, ha mindez megrettenti az üzemeltetőket, hiszen a legkisebb honlap is perelhetővé válik akár egy rövid időre látható komment miatt - ami tönkre is teheti őket, és még ha alaptalannak bizonyul is ellenük egy kereset, az az oldalt aligha támasztja fel.
A hozzászólások előzetes moderációja szintén nem válik a portálok előnyére, hiszen ez a kötöttség könnyen kedvét szegheti a netezőknek - a ma még élénk közéleti vitáknak vethet véget. Nem szólva arról, hogy az előzetes szűrés lassú és körülményes, egy rugalmas portálnál képtelenség az összes kockázatos hozzászólást kiszűrni.
Jogászok tehát az internetes cenzúra felé tett erőteljes lépésként értékelik az Alkotmánybíróság döntését. Gyakorlatilag a következő döntések állnak az üzemeltetők előtt
- ha kiköltöztetik külföldre a szervereiket
- teljesen lezárják a kommentelést
- egyszerűen beépítik a Facebookot az oldalra,
arra ugyanis meglepő módon nem érvényes az Ab korlátozása.
Noha a kommentek az Ab szerint "nem magánjellegű közlések", a közösségi oldalak kapcsán épp azt mondták ki, hogy oda, mintha "magánlevelet" írna az ember - az "nem a nyilvánosság része". Igaz, védelem ott is van: lehet szűrni a sérelmes kommenteket, letiltani a szalonképtelen hozzászólókat. A legtöbb portál jó ideje amúgy is Facebook-boxban engedi a hozzászólást, ahogy a rasszista kuruc.info is, amelynek üzemeltetőit már csak emiatt sem fenyegeti semmilyen per Magyarországon.
A kommentelés ügye tehát nincs lezárva: az MTE jelezte, az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is várható róla még idén döntés.
