A Nézőpont Intézet európai parlamenti választások utáni első közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP továbbra is toronymagasan vezeti a pártok versenyét. Ha most vasárnap lennének a választások a kormánypárt 37 százalékos támogatottsággal simán kiütné riválisait és a többségi elvre hajlított választási rendszer révén valószínűsíthetően ismét kétharmadot szerezne.
Elégedettek lehetnek a Lendvay utcában, hiszen a Jobbik 11 százalékon, az MSZP alig 8 százalékon áll a teljes népesség körében, a DK, az LMP és az Együtt-PM pedig az 5 százalékot sem éri el ugyanebben a szegmensben.
Önmagában persze a politikai lóverseny aktuális állása aligha érdekes, nota bene szinte tét nélküli. Ennél valamivel fontosabb, hogy beteljesedni látszik Orbán jóslata a mindent - pénzt, paripát, fegyvert, hatalmat - magába szívó centrális erőtérről, amelyben a "középen" elterpeszkedő, erős és egységes kormánypártnak egyszerre van jobb és baloldali ellenzéke. Orbáni szóhasználattal "szélsősége".
Az elmúlt négy év, szívós munkájának köszönhetően még észre- vagy komolyan vehető alkotmányos kontrollja, féke vagy ellensúlya sincs. A kialakult politikai szituációt leírhatnánk úgy is, mint a pártrendszer átalakulását, a közjogi struktúrák átrendeződését vagy a politikai kultúrában tapasztalható "hangsúlyeltolódást" és igazunk is lenne.
De talán közelebb kerülünk a magyar valósághoz, ha a véleménykutatási adatok tükrében azt állítjuk, hogy a társadalom többségének passzív lemondása, egy elkötelezett, hangos kisebbség lelkes támogatása, és a "bekerített" demokratikus ellenzék szűk csoportjainak hatástalan ellenállása mellett zavartalanul folytatódhat Magyarország elrablása. Kifosztása, a közpénzből felhizlalt holdudvar etetése, a jogállamiság megmaradt romjainak feldúlása és az állampolgárok akaratnyilvánításának, gazdasági, kulturális és politikai szabadságának adminisztratív korlátozása.
Gőzerővel folytatódhat a hatalomból kibillenthetetlen kormányzópárt fegyelmezett hadoszlopainak "puha szuronyaira" támaszkodó, autoriter rendszer pilléreinek megerősítése, amelyben hiábavaló minden ellenállás, reményt, jövőt, perspektívát pedig csak az állam által gondosan kiporciózott fejadagokban, jegyre vagy párttagkönyvre lehet kapni.
E rendszerépítésnek elengedhetetlen, és a Fidesz által 2010-ben megkezdett hosszú menetelés óta előszeretettel használt kelléke az is, hogy olyan mocskossá, züllötté és álságossá tegyék a politikai rendszer működését és a közbeszédet amennyire csak lehet; hogy attól jó érzésű embernek azonnal felforduljon a gyomra és még csak eszébe se jusson közéleti kérdéseken rágódnia.
És lassan tényleg értelmetlenné válik az ellenállás, elhalkulnak az utolsó kritikus hangok, az ellenzéki lapok megszűnnek vagy sodródnak a pénzügyi összeomlás szélére, bénító közöny és dermesztő apátia lesz úrrá mindenen; kiszolgáltatottság, gyomorforgató szegénység, élet nélküli élet.
De a cél szent, Magyarország múltjának, jelenének és jövőjének elrablása pedig a szükséges eszköz, hogy egyszer és mindenkorra mindenki számára világos legyen: csak a Fidesz. Vagy Hegyeshalom.
