Nem szerepel a MAB július 4-i ülésének hivatalos napirendjén a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének (MPANNI) intézményakkreditációs ügye, amely immár két éve húzódik, és amelynek végére őszig így már semmiképpen sem kerülhet pont. Az új tanévben ugyanis először várhatóan szeptember 26-án ül össze a MAB plénuma, addigra azonban az MPANNI már nem is létezik majd jelenlegi formájában.
Megírtuk: a MAB elnöke még áprilisban tájékoztatta lapunkat arról, hogy folytatódik a monitor vizsgálat a Petőben, miután ismételt látogatóbizottságot rendeltek az intézetbe. Balázs Ervin akkor azt mondta, várhatóan májusban látogatják meg az intézményt, és reményét fejezte ki, hogy még ebben a tanévben ismét napirendre kerülhet az MPANNI ügye a bizottság ülésén. Ám, miután a látogatásra csak több mint egyhónapos csúszással került sor a múlt héten, legalább őszig tovább csúszik az intézményakkreditáció ügye, ami már csak azért is érdekes, mert az eljárás 2012 óta húzódik. Az intézmény konduktor alapképzési szakjára ugyanis 2017. december 31-ig hatályos akkreditációt adott ki a MAB, miközben az intézményakkreditáció, azaz a minőséghitelesítés 2016 végéig szól úgy, hogy a testület maga is megállapította: az MPANNI számos követelménynek nem felel meg. Éppen ezért indították el a monitor vizsgálatot, melyet a rendszeres ellenőrzések ellenére sem lehetett lezárni, hiszen - mint azt korábban a MAB elnöke, Balázs Ervin lapunknak elmondta - elsősorban személyi jellegű, a képzést érintő fenntartásai vannak az akkreditációs bizottságnak.
Eközben az Orbán-kormány benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, mellyel tisztán állami fenntartású főiskolává válhat az MPANNI, a hozzátartozó köznevelési intézmény pedig gyakorlóiskolává alakul. A fenntartó kft megszűnésével ugyanis új intézményként jön létre a Pető András Főiskola. Az Együtt-PM már többször is kérdésekkel fordult a kormányhoz, hogy megtudja, mi indokolja az MPANNI főiskolává alakítását. Szabó Tímea, a PM társelnöke emlékeztetett: az intézet 90 százalékban eddig is állami forrásokból jutott pénzhez, hiszen egy tisztán állami tulajdonú kft. a fenntartója, magyarán az állam felelőssége eddig is megkérdőjelezhetetlen volt a súlyos financiális gondokkal küzdő intézmény felett. Hangsúlyozta, hogy eddig is ellenőrizhetetlen volt a Pető működése, a pénzügyek például teljesen szabálytalanul folytak. Szabó szerint azt szintén nem lehet tudni, hogy az átalakítás után mi lesz a konduktorképzéssel. A független képviselő félőnek nevezte, hogy konduktorokat bocsáthatnak el.
Ezzel szemben tegnap az intézmény Villányi úti épülete előtt Rétvári Bence azt mondta, hogy hosszú távú, biztos finanszírozást és jogi környezetet biztosít a Pető Intézet számára az oktatási törvények pénteken várható módosítása, amellyel közvetlenül állami fenntartásba kerül az intézmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: elemi kötelessége a mindenkori kormányzatnak, hogy biztos hátteret teremtsen annak a nevelő-fejlesztő munkának, ami a Pető Intézetben zajlik. Ez egy hungarikum, az intézetben olyan módszert alkalmaznak, amit a világ sok országában elismernek és szeretnének alkalmazni - fogalmazott, hozzátéve: az intézmény költségvetése korábban 1,5-2 milliárd forint között mozgott, az államosítással ezt az összeget - a korábbi évek bizonytalansága után - garantáltan biztosítani tudják. Szerinte a mostani törvénymódosítás véglegesen lezárhatja a Petőt övező aggodalmakat, a törvény szeptember 1-től lép hatályba.
Rétvári - és a vele közösen nyilatkozó Schafhauser Franz rektor - ugyanakkor az intézmény szakmaiságát érintő kritikák és aggályok egyikéről sem beszélt, ahogy hallgatott arról is, hogy néhány hónapja súlyos gazdasági visszásságok gyanúja merült fel a Pető jelenlegi vezetőségével szemben, méghozzá az intézet - nevüket elhallgató - dolgozói által tett feljelentés, valamint a lapunk birtokába került, törvénytelenségeket is említő belső jelentések nyomán.
Holnap elfogadhatja az Országgyűlés kormánypárti többsége azt az oktatási salátatörvényt, amely egyebek közt jelentős változásokat hoz a hazai felsőoktatási rendszerben. A legfontosabb intézkedés, hogy az állami fenntartású egyetemek és főiskolák élére a miniszterelnök kancellárokat nevezhet ki a jövőben, akik az intézmények gazdálkodásáért, működtetéséért felelnek majd, valamint munkáltatói jogokat gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozók felett. A javaslat továbbá megszünteti az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, amelyre a nemzetgazdasági miniszter nevezhetett ki szakembereket.
Visszacsempészték a tervezetbe azt a múlt héten visszavont fideszes módosítót, amely lehetővé teszi, hogy doktori fokozat nélkül lehessenek egyetemi tanárok vagy rektorok a sporttudományi és művészeti felsőoktatásban a Fidesz holdudvarának ismertebb személyiségei. Mint megírtuk, a módosítás értelmében a doktori fokozattal egyenértékűnek számít majd "a jogszabály alapján adományozott díj", amelyet a javaslat konkrétan nem nevez meg, az indoklás szerint ezt később határozhatják meg. M.R.