Ezt szakmai körökben lehetségesnek tartják 1934 óta, amikor ezt elméletben kidolgozták. Az akkori hipotézis szerint lehet kreálni úgy elektront és pozitront, hogy ütköztetnek egymással két fényrészecskét, két fotont. Elméletileg leírták a folyamatot, de laboratóriumban eddig nem kísérletezték ki, nagy részben azért, mert nagytömegű magas energiájú részecskére lett volna hozzá szükség.
A Nature Photonics-ben olvasható leírás szerint a technológia fejlődésével ez már megoldhatóan alkalmas technológia, amivel meg lehet valósítani két foton ütköztetését és az anyag létrehozásával reprodukálni azokat az alapvető folyamatokat, amelyek lezajlottak a világegyetem keletkezésének első száz másodpercében.
A kísérlet, ha sor kerül rá, két fázisban zajlik le:az elsőben egy nagy teljesítményű lézer felgyorsítaná az elektronokat, míg csaknem elérik a fény sebességét,majd ezeket ráirányítanák egy aranylemezre,hogy létrejöhessen a látható fénynél milliárdszor nagyobb energiájú foton-nyaláb. A következő szakaszban ezt az arany nyalábot ráirányítanák egy kis aranyhenger belső felületére, amelyen előzőleg létrehoztak egy termikus sugárzású mezőt, amely a fotonokéhoz hasonló fényt generál. A fotonoknak ekkor ütközniük kellene ezzel a fénnyel és elektronokat,valamint pozitronokat kellene létrehozniuk.
