A reklámadó ugyanolyan populista lózung, mint a parlamenti választások átalakításához használt érv, miszerint olcsóbb lesz az új parlament. Ma már tudjuk, hogy olcsóbb nem lett a parlament, viszont a Fidesznek 45%-kal sikerült kétharmadot szereznie. A költségvetési hiány ellen folytatott kormányzati álháborúban a reklámadó elhanyagolható tétel. Ez a költségvetési hiányt legfeljebb 0,03 százalékponttal apasztja. Ez tehát nagyon gyenge érv az adó mellett.
A Fidesz 2010 óta összehangolt háborút folytat a független, nem a Fidesz uralma alatt álló, a közmédia kormányzati propagandájával szemben ellensúlyt képző médiumok ellen. Többfrontos háború ez, és a Fidesz minden fegyvert bevet. A médiaszabályozás és a sajtószabadságot korlátozó alaptörvényi rendelkezések révén bizonytalanságban tartja és öncenzúrára kényszeríti a kereskedelmi adókat. A reklámszabályok és most a reklámadó révén próbálja gazdaságilag is ellehetetleníteni a független sajtót. Mindeközben pedig a kormányzati kontroll alatt álló MTI és közmédia árasztja el az országot a Fidesz pártpropagandájával.
A sajtószabadság ellen vívott háborút a Fidesz nem nyerheti meg. Ha ebben a Fidesz nyer, a független és demokratikus Magyarország elbukik. A reklámadó ezért nem csak a független sajtó, hanem minden polgár ellensége. A reklámadó nem más, mint újabb bizonyítéka annak, hogy a Fidesz nem az ország, hanem csak saját hatalma érdekében dolgozik.
