Litvánia;elnökválasztás;

- Elnök maradhat a litván vaslady

Dalia Grybrauskaite nyerte meg a litván elnökválasztás vasárnap megrendezett második fordulóját. A „vilniusi vaslady” a voksok 56,35 százalékát szerezte meg, szociáldemokrata kihívója, Zigmantas Balcytis, aki szerint Litvániának párbeszédet kellene folytatni a Kremllel, 41,69 százalékot kapott. Grybauskaite már az első fordulóban alig maradt el az újraválasztástól, akkor 46,4 százalékot szerzett.

A korábbinál most jóval nagyobb figyelem terelődött a litván államfőválasztásra az ukrajnai helyzet miatt. Grybauskaite azon politikusok közé tartozott, akik hevesen követelték az amerikai csapatok jelenlétét a balti térségben. Egy ízben úgy foglalt állást, amennyiben Oroszország hazája ellen fordulna, úgy ő maga is fegyvert fogna.

Grybauskaite 1956-ban Vilniusban született. Szentpéterváron, a közgazdaságtudományból diplomát, 1983-1989 között a szovjet, majd 1989-1990 között a litván kommunista párt tagja volt. 1988-ban Moszkvában szerzett doktori fokozatot.

1990-ben a washingtoni Georgetown Egyetemen folytatta tanulmányait. 1993-ban került a külügyminisztériumhoz, 1996-ban az Egyesült Államokba akkreditálták nagykövetnek. 1999-ben pénzügyminiszterhelyettessé, 2000-ben külügyminiszterhelyettessé nevezték ki. 2001-ben került a pénzügyi tárca élére Algirdas Brazauskas kormányában. Litvánia uniós csatlakozásakor, 2004 májusában uniós biztos lett. 2005-ben az év uniós biztosává választották.

Több ízben bírálta az EU költségvetését, amely szerinte nem felel meg a kor kihívásainak, mert túl nagy összegeket költenek az agráriumra. 2008-ban gyökeresen új büdzsét mutatott be. Több ízben illette bírálattal Gedimas Kirkilas litván kormányát, amely szerinte rossz válaszokat adott a gazdasági válságra.

A recesszió kétszámjegyű volt, a munkanélküliség 2009 márciusában elérte a 15,5 százalékot. Ebben a helyzetben választották meg elsöprő többséggel államfőnek. Szakértők szerint nagy szerepe volt ebben gazdasági hozzáértésének. 2013 decemberében bejelentette, bojkottálja a szocsi téli olimpiát az oroszországi emberi jogsértések miatt. A litván elnök feketeöves karatés.

A Telenor, a VIP és az MTS szerbiai mobilszolgáltatók felhasználói közel másfél millió SMS-t küldtek az 1003-as számra, s így 1,3 millió euró gyűlt össze a szerbiai árvízkárosultak részére – írta a vajma-info honlapja. A Telenor felhasználói délig több mint félmillió üzenetet küldtek a segélyszámra, s ezzel 50.492.700 dinárt gyűjtöttek össze. Ugyanennyi idő alatt a VIP-felhasználók 300 millió dinárral járultak hozzá az árvízkárosultak megsegítéséhez. Az MTS adatai szerint felhasználóik több kint 600 ezer szöveges üzenetet küldtek, 61 millió dinár értékben. Egy üzenet ára száz dinár, s ez az összeg adómentes. A polgárok által összegyűjtött eszközöket az árvízkárosultak megsegítésére és az árvízkárok szanálására fordítják.