A Kremlben dolgozó szakember a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozott és csak annyit árult el, hogy az orosz válaszlépések többszintűek. Érzékeltette, hogy azok érinthetnek egyes személyeket, de cégeket is, "szektorokat", vagy "mindent felölelnek", és lehetnek "rendszerszerűek", vagy a banki területre is vonatkozhatnak.
Andrej Belouszov azt mondta, hogy "a dokumentum formájában kidolgozott taktika megvan, de az érthető módon titkos". Ha szankciót alkalmaznak Oroszország ellen, akkor "meglehetősen pontosan tudják", hogyan reagáljanak.
Vlagyimir Putyin orosz államfő a szentpétervári tanácskozáson felszólalva kitért a nyugati államok Oroszországgal szemben alkalmazott büntetőintézkedéseire is. Közölte, hogy nem érti, miért volna szükség a szankciók harmadik csomagjának alkalmazására.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szemben először március 17-én foganatosítottak szankciókat, egy nappal a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását szentesítő népszavazást követően. Washingtonban és Brüsszelben egyaránt több orosz és ukrán tisztviselő ellen hoztak szankciót, akiket felelősnek tartottak "Ukrajna területi egységének aláásásában". Az elsők között volt Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke is.
Március 20-án az Egyesült Államokban újabb 19 orosz tisztviselőt, üzletembert és politikust sújtottak beutazási és vagyonzárolási szankciókkal, köztük Szergej Ivanovot, az államfői hivatal befolyásos vezetőjét. Másnap az EU is 12 fővel bővítette a hasonló intézkedéseket tartalmazó büntetőlistát.
Április 11-én Washington krími cégek és tisztviselőkkel szemben érvényesített szankciókat, majd abban a hónapban, 28-án az Egyesült Államok tizenhét vállalatra és hét, Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetébe tartozó kormányzati tisztségviselőre vetett ki szankciókat. Az Európai Unió tíz orosz állampolgár és öt ukrajnai szeparatista vezetővel járt el hasonlóképp.
Május 12-én az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa újabb 13 orosz fontos tisztviselő ellen hozott büntetőintézkedést.
Az Egyesült Államokon és az EU-n kívül Kanada is vezetett be szankciókat Oroszország ellen.
Az orosz vezetés eddig csak ígérgette a komoly válaszlépéseket, csak annyit közölt, hogy azok érzékenyen fogják érinteni a nyugati államokat. Korábban Putyin azt mondta, hogy e válaszlépéseket nem kell elsietni.
A múlt kedden Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes azt már bejelentette, hogy Oroszország nem kíván együttműködni 2020 után az Egyesült Államokkal a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország megbénítja saját területén a GPS műholdas helymeghatározó rendszert, amennyiben az Egyesült Államok nem engedi saját területén az orosz Glonass helymeghatározó rendszer állomásainak elhelyezését.
