A Fidesz, akár az országgyűlési választások előtt, most sem vállalta annak a kockázatát, hogy programot hirdessen az EP-szavazásra. A Haza nem eladó mozgalom csak egy kampányfilmet tett közzé, abból is csak az derül ki, hogy a tavaly augusztusi demonstrációjuk miatt vádat emeltek a párt vezetői ellen. Amennyiben képviselők lennének, akkor ezzel legalább elkerülhetnék a jogi következményeit annak az akciónak.
A Seres Mária Szövetségesei (SMS) EP-programja meglehetősen vázlatosan mutatja be a párt európai elképzeléseit. Ugyanakkor a főüzenetük, a halálbüntetés visszaállítása nem szerepel a leírt elképzeléseik között. A Jobbik azonban hosszú programmal igyekszik szavazókat szerezni; ám annak jelentős része inkább történeti áttekintése az európai integráció fejlődésének, semmint önálló szakpolitikai program. A szélsőjobboldali párt főüzenete a föld védelme, és az európai bérek megjelenik a kampányfilmjükben is, amely az elemző cég szerint, az 5 évvel ezelőttihez képest egyáltalán nem radikális hangvételű.
Az MSZP kampányüzeneteiben európai és belpolitikai ígéreteket is találnak a választók. Az élelmiszer áfakulcsának kérdése nyilvánvalóan nemzeti hatáskör, miközben egy európai minimálbér bevezetése valóságos EU-s szintű üzenet.
Az Együtt-PM kiáltványt tett közzé a választások előtt, kampányfilmjükben pedig egyértelműen az európai értékek védelmére szólítják azokat, akik a jelenlegi kormánytól fenyegetve érzik ezeket a vívmányokat. Számukra a most vasárnapi megmérettetés egy baloldali előválasztás is egyben. A Demokratikus Koalíció 16 pontos programjában a magyar pártok közül egyedüliként egy erősebb Európai Unióval (Európai Egyesült Államokkal) kampányol, amely képes választ adni a magyar belpolitikai problémákra. A főüzenete mégsem ez, hanem az Európa jobban teljesít szlogen, amelynek belpolitikai fricskája érthető. A Policy Agenda szerint a legkomplexebb programot az LMP tette közzé, ahol a főüzenetek az atomeerőművek ellenességében, a föld védelmében és egy európai munka törvénykönyvében foglalható össze.
Az EP-választás pénzügyi szempontból nem olyan jó üzlet, mint az országgyűlési képviselőválasztási kampány volt. Most ugyanis nem jár állami támogatás csak azért, ha egy politikainak látszó csoportosulás képes volt a törvényi minimumot aláírásban összegyűjteni - olvasható az elemzésben, amely szerint a vasárnapi EP választások tétje belpolitikai szempontból hármas. Egyrészt, kampány hiányában, csak az országgyűlési választási eredmény hatása elegendő lesz-e, hogy a Fidesz megtartsa, vagy növelje bázisát. Emellett az is kiderül, hogy a Jobbik képes lesz-e formálisan a második erővé előrelépni. Ez azért is kérdéses, mivel áprilisban olyan településtípusokon tudott erős lenni, ahol hagyományosan az EP-választás kevesebb szavazót mozgat meg.