Amikor március 8-án profi Európa-bajnokként lejött a kecskeméti ringből, Erdei Zsolt úgy gondolta, ezzel vége, befejezte aktív pályafutását. Attól kezdve kizárólag tanítványaiért dolgozik tovább. Volt is mit tennie. Az idén, január 21-én nyitotta meg a kapuit a Madárfészek Ökölvívó Akadémia Újpesten, és az eltelt négy hónap alatt több komoly nemzetközi és hazai viadalon bizonyítottak a növendékei.
Csakhogy időközben Vlagyimir Klicsko bejelentette, szeretne ott lenni a riói ötkarikás játékokon, hogy az 1996-os, atlantai olimpia után ismét aranyat nyerhessen. Ha a nemzetközi szövetség, az AIBA helyt ad a fiatalabbik Klicsko kérésének, az esetleg lehetőséget adhatna Madárnak is arra, hogy harcba indulhasson az egyetlen címért, amit még nem nyert meg eredményes pályafutása során.
"Óriási dolog lenne olimpiai bajnoknak lenni… - nyilatkozta a 10 nap múlva 40. születésnapját ünneplő sportoló. Majd így folytatta: - De ha Klicsko visszatérhet, s az AIBA erre lehetőséget biztosít a számára, az az ő dolga. A kecskeméti meccsem után bejelentettem: visszavonulok. Ehhez tartom magam!
Ráadásul nem tudom, miként, mennyi idő alatt tudnék visszaállni és alkalmazkodni újra az amatőröknél szokásos háromszor három perces menetre" - fogalmazott az amatőrök és a profik között is világ-, és Európa-bajnok bunyós.
Persze, amennyiben pozitív döntés születik az ukrán klasszis ügyében, és a magyar szövetség Erdei részére is hasonló lehetőséget kérne, akkor…
"Ha minden összeállna, és megkapnám a lehetőséget, akkor nyilván elgondolkodnék rajta. Vélhetően a 81 kilóban kivívnám a részvételt, aztán - senki ne tartson nagyképűnek -, ám azt gondolom, komoly eséllyel indulhatnék harcba az egyetlen éremért, amely hiányzik az eredménylistámról" - tette hozzá Erdei.
Gondoljunk csak bele: a riói olimpián ott láthatnánk a ringben Vlagyimir Klicskót és Erdei Zsoltot… Az ukrán már olimpiai bajnok, Madár is megérdemelné, hogy ugyanezt elmondhassa magáról. Egyelőre viszont a tanítványainak a fejlődése foglalkoztatja őt elsősorban, már csak azért is, mert szerfelett elégedett az eddig tapasztaltakkal.
"Ennyi idő alatt is kiderült, nagyon jó ez az akadémiai képzési forma. Ezek az ökölvívók ki lettek választva, olyan sportolók voltak, akik korosztályukban és súlycsoportjukban a legjobbak közé tartoztak. Ám az kétségtelen, hogy az általunk nyújtott szakmai munka is hozzátett ahhoz, hogy a srácok eredményesek legyenek. Nemcsak szakmailag, fizikailag is sokat fejlődtek" - fogalmazott Erdei.
Nem szívesem nevezett meg senkit, de azt nem tudta megállni, hogy Szőrös Márkot ne méltassa, aki már a felnőttek között is tagja a válogatottnak. Felhozta továbbá Horváth Patrikot, aki az ifjúsági korosztály részére megrendezett
Énekes István Emlékversenyen aranyérmet szerzett, aztán a Nagykanizsán rendezett "Utánpótláskorú Ökölvívók Olimpián" győztes és a legjobb ökölvívó címet elnyerő Kontrecz Márkot, vagy a nemrég véget ért bakui nemzetközi viadalon második, de a legtechnikásabb bokszoló díját elnyerő Szaka Istvánt.
"Egyébként utoljára nagy tornán 1988-ban, a szöuli olimpián fordult elő, hogy egy finálét elveszítő bokszoló ilyen elismerésben részesüljön. Őt úgy hívták, hogy Roy Jones Jr." - büszkélkedett Erdei. Jó hírek, de a legjobb mégiscsak a reaktiválásáról szóló lenne...