- A Szegedé az EHF-kupa

Félő volt, hogy a szombati bravúr, a végső győzelemre is esélyes házigazdák legyőzésével a Pick Szeged megelégedetten hátradől, és odaajándékozza a trófeát nevesebb ellenfelének, a francia Montpellier-nek. Szerencsére nem így lett.

A Pick nagyon is odatette magát a döntőre, s az első félidő kezdeti perceit leszámítva végig kézben tartotta mérkőzést és már az első félidőben két gólos vezetésre tett szert. A második játékrész rendkívül kiélezett küzdelmet hozott, a franciák olykor beérték a szegedieket, vezetni azonban egyszer sem tudtak. A Pick Szeged 52 éves történetének legnagyobb bravúrját hajtotta végre és egy gólos, 29-28 arányú győzelmet aratott.

És az örök ezüstérmes Szeged ezúttal aranyérmesként zárt egy sorozatot, és negyedik magyar csapatként - ezt megelőzően a Bp. Honvéd 1982-ben BEK-, a Veszprém 1992-ben és 2008-ban KEK-győztes lett, a Rába Vasas ETO Győr pedig 1986-ban az IHF Kupát hódította el - teheti a vitrinjébe egy komoly nemzetközi sorozat trófeáját.

Pedig sokan már azért sem adtak volna egy petákot sem - a fogadóirodák oddsai szerint sem ők voltak az esélyesek -, hogy az elődöntőt sikerrel veszik, majd a hazai alakulat legyőzését követően jöhettek a franciák, akikkel korábban már nyolcszor találkoztak a szegediek.

Nem mondhatjuk, hogy a születésnapját ünneplő Juan Carlos Pastor mester sűrű könnyeket ejtett attól a hírtől, hogy a döntőben nem léphet pályára az ellenfél egyik átlövő ásza, William Accambray ujjtörése miatt.

Holott a franciának ez lett volna az utolsó nemzetközi meccse a Montpellier

színeiben, mivel a következő szezontól már a Paris Saint-Germain együttesében szerepel. A vezetőedző az elődöntő után így értékelt: "Alaposan felkészültünk az ellenfélből, és a fiúk minden taktikai utasítást betartottak. Nagyot harcolt a csapatom, amelynek célja megnyerni a kupát, hazavinni a díszes serleget."

Mikler kupasikerrel búcsúzott a Szegedtől FOTÓ: K 2 PRESS

Mikler Roland még a bronzmeccs alatt tömören úgy fogalmazott, hogy "ha már idáig eljutottunk, akkor csináljuk végig, nyerjük meg a kupát!" Nos, a nyáron Veszprémbe távozó kapus megint bebizonyította, mestere a szakmájának: az elődöntő után a fináléban is parádézott, így nem véletlen, hogy őt választották a Final Four legjobb hálóőrének.

Accambray ellentétben Miklernek és a Szegedtől szintén távozó, a heteseket hideg fejjel értékesítő Larholmnak viszont sikerült a búcsúmeccse.  Elképesztő volt hallani, ahogy a két meccsen zengett-zúgott a hajrá a Pick Szeged! Ilyen szurkolók előtt már illett valamit nyernie a csapatnak, amely a nyáron például két spanyol világbajnokkal erősödik.

"Óriási dolog a Pick Szegednek az, hogy ide eljutottunk, és persze az is, hogy megnyertük az elődöntőt és a döntőt. Fantasztikus teljesítményt nyújtottunk, le a kalappal a csapat előtt. Fegyelmezettek voltunk, figyeltünk a szélekre. Nagyon köszönjük a szurkolóknak a támogatást" - préselte ki magából az örömszavakat Ilyés Ferenc csapatkapitány, aki a fináléban hét góllal segítette az arany felé a szegedieket.

Vélhetően az is növelhette a harci kedvet, hogy a délutáni döntőre megérkezett a csapat tulajdonosa, Csányi Sándor is, aki büszkén láthatta csapata diadalát a Max Schmeling Halléban.

A 150 főnyi szegedi tábor már az elődöntőt követően a német főváros szórakozóhelyein ünnepelt. Állítólag már ekkor bőven fogyott a helyi sör, a Berliner.  S még inkább így volt ez vasárnap éjjel. Sörkorcsolyának pedig ott volt a Pick.