Mint az uniós történetek általában, természetesen ez sem ígérkezik ilyen egyszerűnek. A bizottsági elnököt továbbra is a tagállamok kormányainak tanácsa jelöli, de a parlamentnek kell megszavaznia. A frakciók most arra vállalkoztak, hogy jelöltjeiket előre megnevezik, egy széles európai kampányban megismertetik a választókkal, s ezáltal erkölcsi nyomást gyakorolhatnak a tanácsra a legjobban szereplő jelölt kinevezésére.
Mindezt persze bonyolítja, hogy abszolút többséget egyik pártszövetség sem kap, a legnagyobbak is csak 30% körüli mandátumra számíthatnak. Ezért elképzelhető némi huzavona a végső döntés előtt. A jelenlegi biztosok és munkatársaik már kaptak is egy levelet, amely arra készíti fel őket, hogy novemberben lejáró mandátumuk után esetleg tovább kell dolgozniuk az új garnitúra teljes felállásáig.
Ma este tehát öt jelölt vitatkozik majd Brüsszelben. Jean-Claude Juncker az Európai Néppárt listavezetője, aki tizennyolc esztendőn keresztül volt Luxemburg miniszterelnöke. Emellett sokáig ő elnökölte az eurót használó tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozását. E testületnek nincs jogi alapja, hatalma annál nagyobb, ez az „első osztályú tagállamok” belső kamarája pénzügyi kérdésekben.
Martin Schulz a Szocialista és Demokrata frakció német jelöltje. Schulz, aki sohasem töltött be miniszteriális posztot, húsz éve tagja az Európai Parlamentnek, előtte pedig önkormányzati megbízatásai voltak. Noha ezt csak pletykaszinten terjesztik, a hírek szerint Európa-ügyekben Angela Merkel egyik nem-hivatalos tanácsadójának számít.
Guy Verhofstadt flamand liberális politikus, aki kilenc éven át állt a belga kormány élén. A belga belpolitikát ismerve ez kötéltáncosi ügyességre vall. Neoliberális gazdasági nézetei miatt „Baby-Thatcher”-nek nevezték, ugyanakkor ellenezte az USA iraki háborúját. Az öt jelölt közül ő állt ki legkeményebben Orbán Viktor antidemokratikus lépései ellen.
A zöld frakció által jelölt Ska Keller még harminchárom éves sincs, környezetvédő aktivistából lett EP–képviselő. Ő az egyetlen „keleti” jelölt, az egykori NDK területén született. Hat nyelven, köztük arabul, törökül és héberül is beszél, és élete legfontosabb küldetésének a faji előítéletek elleni harcot tartja.
Az Európai Baloldal a görög Alekszisz Cipraszt jelöli, aki ma kétségkívül a szocdemektől balra álló Európa legkarizmatikusabb politikusa. A másutt egymással örökké torzsalkodó kommunistákat, maoistákat, trockistákat, baloldali zöldeket egyetlen pártszövetségbe tudta tömöríteni, s a legutóbbi görög választásokon 22%-ot szereztek.
Az öt jelölt közül a magyar választó közvetve csak háromra szavazhat. A Fidesz-KDNP-re adott szavazatok Jean-Claude Junckert, az MSZP-seké Martin Schulzot, az LMP voksai pedig Ska Kellert erősítik. Az Együtt-PM és a DK nem nyilatkozott, hogy ha eléri az 5 %-ot, akkor melyik euró-frakciót választja.
Az Együtt-PM nyilván a zöldek és a liberálisok, Gyurcsányék pedig a liberálisok vagy a szocialisták között választhatnak, bár ez utóbbihoz az MSZP hozzájárulása is kell.
Aki Alekszisz Cipraszt találja a legrokonszenvesebbnek, az csalódni fog, az MSZP-től balra álló magyar pártkezdemények ugyanis még listát sem tudtak állítani az EP-választásokra.
A vitát ma este 9-től az ATV egyenesben közvetíti.