gaz ugyan, hogy a külföldiek által vásárolt forint alapú adósságpapírok esetén az árfolyamkockázatot nem a magyar állam viseli, de a hitelválság tapasztalata az, hogy a devizanemhez képest sokkal nagyobb kockázatot jelent a befektető személye - magyarázta a tavaly novemberi kibocsátás követően Borbély László András arra a kérdésünkre, hogy miért volt szükség az akkori dollárkötvény kibocsátására.
Az ÁKK vezetője emlékeztetett rá, hogy 2008 őszén a külföldiek 1000 milliárd összegű forint alapú kötvénytől szabadultak meg, aminek következtében összeomlott ez a piac. Ugyanakkor azok a külföldiek, akik devizakötvénnyel rendelkeztek "érdemben nem csináltak semmit a kötvényekkel", és ez a piac fennakadás nélkül működött. Vagyis Borbély szerint attól, hogy deviza- helyett forintkötvényt adunk el a külföldi befektetőknek, nem csökken az adósság külső sérülékenysége.
Márpedig, ha az MNB-ben parkíroztatott pénzek egy részét szándékai szerint a jegybank kitereli az állampapír-piacra, és ott keresletként megjelenik, a fenti logika alapján nem lesz kevésbé sérülékeny a külső adósság. És ez nem csak arra a 800 milliárd forintra vonatkozik, ami az MNB kimutatása szerint külföldi szereplők birtokában van, hanem az 5000 milliárdnyi belföldi állomány egy részére is. Hiszen, ha egy külföldi anyabank elhelyezett például 100 millió eurót a magyar leánybankjában, majd a leánybank azt a jegybankba vitte, akkor az a pénz belföldiekhez "van címkézve".
Vagyis, ha a jövőben kibocsátásra kerülő plusz állampapírok jelentős részét a külföldiek fogják megvásárolni, akkor a külső sérülékenységünk érdemben nem fog csökkenni. Ezt egyébként a jegybank a fizetési mérleg alakulásáról szóló áprilisi kiadványában részben el is ismeri, amikor azt írja, hogy a külföldiek forintállampapír-állományon belüli magas arányát a befektetők szintén sérülékenységi pontnak tekintik.
Mivel a jegybank a tegnap bejelentett eszközeivel csak az állampapír-piac felé tudja terelni a pénzeket, de azok "megszűrését" az adósságkezelő tudná intézni, így merült fel a kérdés, hogy az ÁKK tervezi-e valamilyen formában a külföldiek forint alapú állampapír-vásárlásainak szűkítését.
Borbély válaszában kijelentette, hogy ugyan az ÁKK számára lenne lehetőség az újonnan kibocsátott értékpapírok esetében meghatározni a vásárlók körét, ahogyan teszi ezt a lakossági állampapírok esetében, de a nagykereskedelemben ezzel semmiképp nem kíván élni. Ez ugyanis az aukción értékesített állampapírok esetében jelentősen szűkítené a potenciális vásárlók körét, azaz korlátozná a versenyt. Kedvezőtlen esetben pedig emelné az adósságkezelés költségeit.