A porzsákos, vagy a porzsák nélküli porszívót érdemes megvenni. A lézer, vagy tintasugaras nyomtató, esetleg az LCD, vagy plazmatévé a jobb választás. A bizonytalan vásárlók ilyen és hasonló kérdésekkel fordulhattak eddig az eladókhoz. Ezt a jövőben is megtehetik, csak nem biztos, hogy az értékesítő felkészültebb lesz náluk.
Egy nemzetgazdasági miniszteri rendelettervezet szerint ugyanis az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézók, eszpresszók és büfék felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre.
"Célba ért a kereskedői lobbi". Egyebek mellett így fogalmazott lapunknak Csizmár Gábor. A szocialista kormány idején volt munkaügyi államtitkár, miniszter szerint ez a változás kifejezetten a foglalkoztatói érdekeket szolgálja. A lobbi 2005 óta tart.
Az Országos Érdekegyezető Tanács (OÉT) akkor döntött a garantált bérminimum bevezetéséről, amelynek lényege, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb bére magasabb a mindenkori minimálbér összegénél.
A munkáltatói oldal egy év múlva jelezte: befagyasztanák a bérminimum összegét. Akkor és azóta ez nem sikerült, a megoldás mostanra forrt ki. Egészen másról van szó - reagált erre Dávid Ferenc. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint ez egy helyes törekvés, hiszen "kellő mértékletességgel" be kell látni, ha minden szakmát képesítéshez kötnek, az árt a rugalmas foglalkoztatásnak.
Több szakmához inkább "csak" intelligencia, rátermettség, és jó kommunikáció készség kell. A liberalizáció helyes irány, ugyanakkor a munkaegészségügy és munkavédelem szempontjából nem lehet lazítani.
Kifejtette azt is, igazságtalannak tartja, hogy például a targoncavezetőknek mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha meg akarják őrizni a jogosítványukat. "Privát emberként is megsértődöm, hogy a vezetői engedélyem újításáért pénzt kérnek" - mondta. Helyes lenne ezen is lazítani.
A tervezet indoklása szerint csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra bármilyen veszély jelentkezzen az elektromos cikkek és számítástechnikai termékek szakképesítés nélküli értékesítésekor.
A másik érv pedig az, hogy az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések nem képesek olyan mértékben követni a technikai változásokat, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. A vevők is felkészültebbek és előzetesen tájékozódnak a termékek jellemzőiről, a gyártók pedig részletes használati útmutatókkal segítik a vásárlókat.
A szaktárca szerint nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás a következő idegenforgalmi munkakörökre: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.
A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek közül pedig a hidegkonyhás kiszolgálást - a kávézók, eszpresszók, és büfék felszolgálóit - vette ki a tervezet a képzési jegyzékből. Az indoklás megjegyzi, hogy a melegkonyhai ételek felszolgálói továbbra is csak szakképzett személyek lehetnek.
