A miniszterelnök a kormány munkájáról tartott, több mint egy óráig tartó éves beszámolójában elismerte, hogy a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati büntetőintézkedések "példa nélkül álló helyzetet teremtettek" országában, de azt hangoztatta, hogy a kormány képes a következmények minimalizálására.
Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország először került "háromszoros nyomás" alá. Egyrészt az instabil világgazdaság, másrészt "a vezető országok (az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok) barátságtalan politikája", harmadsorban pedig maga az orosz gazdaság problémái nehezednek rá - magyarázta a kormányfő.
A politikus kifejtette, meg van győződve arról, hogy "a Nyugat barátságtalan lépései" (a büntető intézkedések) miatt Oroszország védelmi iparát és biztonságát semmi veszély sem fenyegeti. "A védelmi szektor mindig is nemzeti büszkeségünk volt, amely az utóbbi években saját lábára állt. Nem engedjük, hogy megszenvedje bárkinek a barátságtalan lépéseit" - közölte Medvegyev.
Hozzátette, hogy Oroszország magabiztosan a második helyet foglalja el a világ fegyverpiacán és a kormányzat szándéka az, hogy megerősítse az orosz fegyverexport helyét. Ennek érdekében Moszkva nem csak hagyományos partnereivel, köztük Indiával és Kínával szándékozik erősíteni kapcsolatait, hanem Dél-Amerikában és az afrikai kontinensen is új vásárlókat és együttműködő partnereket keres.
A március 16-án tartott krími népszavazáson a voksolók csaknem 100 százaléka mondott igent a félsziget és az ott lévő Szevasztopol város Oroszországhoz csatlakozására, majd két napra rá az orosz elnök és a krími vezetők a Kremlben aláírták az erről szóló megállapodást.
Az orosz kormányfő ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy a területek "a Krím népének nyílt és becsületes véleménynyilvánítása alapján, az általánosan elfogadott demokratikus eljárásoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelő népszavazás eredményeként tértek vissza" Oroszországhoz.