- Választási keringő egyiptomi módra

Két jelölt között dől el, ki lesz az arab világ legnépesebb államának következő államfője, ez derült ki a választási bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján Kairóban. Az egyiptomi testület listáján ugyanis két olyan aspiráns szerepel csupán, aki esélyesnek számít a pozícióra. Hamdín Szabahi, a baloldal jelöltje lett az utolsó pillanatban az egyetlen kihívója a védelmi miniszteri posztot mégis csak (a várakozások szerint) hátrahagyó Abdel Fattah el-Szisszinek. A volt vezérkari főnök elnöki ambícióit a lakosság immár csak 39 százaléka támogatja a korábbi 51 százalék helyett, olvasható ki a Basíra egyiptomi közvélemény-kutató cég által, márciusban készített felmérésből. Az intézet azonban felhívja rá a figyelmet, ez még mindig sokkal magasabb támogatottságot jelez, mint amennyit bármelyik más elnökaspiráns élvez.

Szabahinak mégis nagy előnye van ellenlábasával szemben. Szisszi ugyanis megtestesíti mindazt, ami ellen a szimbolikus Tahrír téren harcoltak három éve: ő a régi vezetés embere. Így elég hiteltelennek tűnnek azon ígéretei, melyek szerint szakít a múlt szellemével, és egész más rendszert épít ki, amit a majd' harminc évig uralkodó, majd az Arab Tavasz során megbuktatott államfő, Hoszni Mubarak idején megszokhattak az egyiptomiak. Viszont ami sokak szemében hátrány, az másnak előny: nevezetesen, hogy kipróbált katonaember, aki képes lehet arra, amit programjában ígér, miszerint erőskezű vezetőként visszaállítaná a rendet és a törvényt Egyiptom-szerte, ahol a közbiztonság ijesztő mértékben romlott a 2011-es forradalom kirobbanása óta.

Kemény csata várható kettejük közt. Emad Gad, az al-Ahram politikai elemzője úgy véli, a tény, hogy Szisszi messze túlszárnyalt mindenkit a jelöltséghez gyűjtött aláírások számával (310 ezer aláírást adtak le a szükséges 25 ezerhez képest), nem jelenti, hogy a választást is megnyeri. A szakértő szerint, míg a hagyománytisztelő, idősebb generáció újra katonaembert látna szívesen az államfői poszton, addig a fiatal, forradalmi réteg - a Január 25. és a Június 30. nevű, a tömegtüntetések mögött álló mozgalmak hívei - inkább Szabahit támogatja.

A baloldali képviselő indulása mellett más meglepő bejelentések is történtek szombaton. Két ismert közszereplő - a karizmatikus ügyvéd, Mortada Manszúr és a televíziós műsorvezető, Botaina Kamel, aki az első női elnökaspiráns lett volna - nem felelt meg a regisztrációs kritériumoknak, ezért nem került fel a jelöltek listájára. Manszúr - aki az Egyiptomban, és Afrikában is prominens sportklub, a Zamalek S.C. elnöke lett - visszavonta jelöltségét egy bizarr látomásra hivatkozva. Mint elmondta, egyenesen Istentől értesült arról, Szisszi lesz a következő államfő. A jogász volt egyébként, aki rövidke, és fura kampánya során azt ígérte, győzelme esetén felbontja az Izraellel 1979-ben kötött békeszerződést, s törvényesen arra kényszeríti a hitetleneket, hogy a fürdőszobáikban gyakorolják ateizmusuk. Az aktivistanő, Botaina Kamel esetében pedig már az elejétől egyértelmű volt, hogy nem sikerül összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat.

Az elnökválasztást bojkottálja az előző, 2012-es voksolás három esélyes jelöltje, elsősorban a szólásszabadság hiányára hívva fel a figyelmet. Az akkori győztes, Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke pedig jelenleg rács mögött ül, négy eljárást is indítottak ellene, egyben őt és szervezetét eltiltották a választáson való indulástól. A hadsereg már a 2012-es szavazáson is próbálta bevédeni hatalmát, de az Arab Tavasz gerjesztette indulatok még nem csitultak el, s jobbnak látták a háttérbe vonulni egy időre. Az akkori két fő elnökaspiránst, a tábornokok és az iszlamisták második fordulóba jutott jelöltjeit úgy jellemezték akkor az egyiptomiak, mint: "lehet szavazni az ördögre, de akár a gonoszra is".

Egy évvel később, 2013-ban már kevesen kérdőjelezték meg, hogy a Muzulmán Testvériség hozzá-nem-értése, hataloméhes intézkedései a gazdasági csőd irányába tolták el az országot. A munkanélküliség tovább nőtt, a befektetők bizalma nem állt helyre, a turizmus hanyatlásnak indult - nem beszélve a különböző társadalmi csoportok elnyomásáról, illetve az erőszakos támadásokról. A tragikomikus közjátéknak végül éppen a hadsereg vetett véget, s Szisszi népszerűsége az egekbe szökött.
A mostani elnökválasztási kampányra azonban súlyos árnyékot vet, hogy egyre több a bebörtönzés, immár nem csak a Testvériség tagjait, hanem a 2011-es forradalom kirobbantásában és céljainak elérésében tevékenyen részt vevő Április 6. nevű mozgalom híveit is sorra tartóztatják le. Három népszerű vezetőjüket két rövid, gyors tárgyalás után ítélték börtönbüntetésre éppen április 6-án. Mint elemzők megjegyezték, a dátum a tömörülés alapítását tekintve szimbolikus jellegű, egyértelmű hadüzenet azok ellen, akik a hadsereg által támogatott átmeneti kormányzatot, elnökjelöltet, és "átmeneti folyamatot" támadják. Emberi jogi szervezetek becslései szerint a tavalyi katonai puccs óta csak a Muzulmán Testvériség összesen 16 ezer tagját juttatták rácsok mögé.

Számos aktivista a Twitter közösségi oldalon bírálta a közelgő elnökválasztást, mondván az tét nélküli. Mint Karim Szaad, egyiptomi származású média és marketingszakértő fogalmazott a mikroblogon: "Az ellenzék börtönben elzárva, egy "liberális" bábut bedobtak ellenfélnek, az Európai Unió lesz a voksolás 'házőrzője', s Szisszi így hivatalosan csalás nélkül nyeri meg az elnökválasztást". Karim Maher Abadir, a liberális Szabad Egyiptomiak Párt alapítója pedig közölte: "Úgy tűnik, Egyiptom rögtön az elnökválasztás második fordulója felé tart, ha csupán két jelölt lesz, az rögtön a döntő lesz".

Azonban éppen a tábornokok által támogatott átmeneti kabinet külügyminisztere hívta fel a figyelmet egy fontos tényre. "1952-től 2011-ig négy elnöke volt Egyiptomnak. 2011-től 2014 júniusáig elmondhatjuk majd ugyanezt magunkról. Nincs garancia rá, hogy meddig tart Abdel Fattah el-Szisszi támogatottsága" - mondta Nábil Fahmi. Azonban ne felejtsük el azt az apró tényt, hogy az 1952-es katonai puccs és forradalom óta mindig katonaember irányította Egyiptomot az Egyesült Államok által busásan támogatott hadsereg szárnya alatt - egészen az Arab Tavaszig. Ez a gépezet uralja Egyiptom gazdaságának nagy részét, nem csekély hatásuk van a médiára, az igazságszolgáltatásra, az átmeneti folyamat főbb intézményeire, így a választási bizottságra is. A hadsereg kimondatlanul is jelen van az új politikai palettán, ahogy az elnökválasztáson is.