A Magyar Paralimpiai Bizottság múlt csütörtökön nyílt elnökségi ülést tartott. A szervezet vezetése úgy gondolta, a Gerevich-ösztöndíj körül kialakult botrányt akkor tudja elkerülni, ha nyílt kártyákkal játszik, s meg sem próbálja elvinni a balhét a MOB helyett.
Az ugyebár ismert tény, hogy a hazánk legeredményesebb olimpikonjáról, a hétszeres aranyérmes vívóról elnevezett ösztöndíjat azzal a céllal hozták létre, hogy "megfelelő anyagi feltételeket biztosítson sportolóink, valamint a felkészítésüket végző sportszakembereink zavartalan és magas szintű sporttevékenységéhez".
Az idén az állam ezen a csatornán - s technikailag a MOB-on keresztül - cirka 1 milliárd forintot oszt szét. Ebből egyik tagszervezete, a paralimpiai szövetség 64 millió forinttal szeretett volna részesülni. Ebből maximum 1-1,5 százezer forinttal tudják támogatni azokat a sportolókat, akik hazánknak az elmúlt években megannyi világsikert szereztek.
Sors Tamás paralimpikon úszó, aki Londonban mindhárom színű éremből szerzett egyet, a Gerevich-támogatás ellenére sem dúskál a javakban; miként a párbajtőröző Krajnyák Zsuzsanna sem, aki szintén három éremmel zárt az angol fővárosban.Viszont a MOB arra a megállapításra jutott, hogy a 64 millió forint indokolatlanul sok pénz, az MPB elégedjen meg 28 millióval.
Mindezt alig két évvel azok után, hogy a paralimpikonok az előzetes várakozást messze felülmúlva 14 éremmel (2 arany, 6-6 ezüst és bronz) tértek haza az ötkarikás játékokról. Erőfeszítéseik hálája gyanánt a remélt összeg töredékét kellett volna felosztaniuk. Az MPB vezetése ezt a feladatot nem vállalta, emiatt tartotta legutóbbi elnökségi ülését nyílt ajtók mögött.
Sportolók, edzők, sportvezetők egyaránt részt vettek az eseményen. Gömöri Zsolt, a szervezet első ember lapunknak elmondta: 2013 utolsó negyedévében 16 millió forintban részesültek, ebből kifolyólag abban a hiszemben voltak, hogy erre az összegre 64 milliót kapnak majd.
Ebből a summából 72-74 fogyatékos sportoló felkészülését, illetőleg az edzőik munkáját segítették volna. Összesen mintegy 90 embert. Ez a szám már csak azért is figyelemre méltó, mert Londonban 33 paralimpikon vett részt… Akad, aki csupán 20 ezer forintot kap havonta, a legtöbb pénzt pedig a legeredményesebbek vihetik haza, mintegy 150 ezer forint körüli összeget.
Gömöri szerint a legfőbb probléma abból áll, hogy nem zajlott előzetes egyeztetés a MOB és az MPB között. A múlt heti elnökségin részt vette Bartha Csaba, a MOB sportigazgató-helyettese is, aki elismerte: a Gerevich-ösztöndíj idei felhasználásának előkészítése során hiba volt az MPB-t kihagyni az egyeztetésekből.
Megígérte, saját hatáskörében mindent megtesz a helyzet megnyugtató rendezéséért. Az elnökség egyúttal elfogadta azt a javaslatot, miszerint kezdeményezik a Gerevich-ösztöndíj rendszerének átalakítását.
Az elnökségi ülésen egyébként Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára rámutatott: a magyar kormány minden eddiginél nagyobb összeggel támogatja ugyan a sportot, az elosztásába azonban nem szól bele.
Így történhetett meg, hogy a Magyar Triatlon Szövetség vezérkara felajánlotta, az egyik tehetséges paratriatlonos felkészülését saját büdzséjére támogatja - ám ezt a MOB-ban megvétózták. Hogy miért? Talán mert a szövetségben is az a divat, mint a nagypolitikában: aki döntési helyzetben van, úgy hiszi, mindenkinél mindent jobban tud.
Felülről jön az utasítás, mit sem törődve egyeztetéssel, ésszerűséggel, alapvető értékekkel. Mi más magyarázat volna például arra, hogy egyetlen paralimpiai tréner sem került be a kiemelt edzői program 160 támogatottja közé? Jóllehet ennek semmiféle jogszabályi akadálya nincsen.
Utóbbi program nem a Gerevich-ösztöndíj büdzséjét terheli, mindenesetre a MOB diszkriminálását jól jellemzi. És ez nem csupán ritka kivétel: az MPB öt év alatt képtelen volt elérni, hogy a Nemzeti Utánpótlás Programba legalább egyetlen fogyatékos sportoló felvételt nyerhessen…
Vagy vegyük azt: a MOB a sportegészségügyi feladatok ellátására 82 millió forintot fordít. A fogyatékos sportolók esetében hatványozottan fontos volna az egészségügyi ellátás támogatása, ehhez képest különösen méltánytalan bánásmódban részesülnek: ennek az összegnek a töredékét kapják ezen a címen.
Gömöri elmondta: a parasportolók körében mind nagyobb a felháborodás, többen fontolgatják, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulnak, amely szervezet minden bizonnyal nekik adna igazat. Félő viszont, hogy egy efféle döntés olyan földindulásszerű változásokat generálnának, amelyeknek a következményeit megjósolni sem lehet.
Meglehet, a sportolók - az átmeneti időszak során - jó ideig, akár éveken (?) át lemaradnának a legfontosabb világversenyekről. Gömöri szerint a múlt heti döntéssel épp azt akarták elérni, hogy legalább időt nyerjenek, hátha addig sikerül dűlőre jutni a MOB-bal.