- Győznie kellett a választáson, a XIII. kerület baloldali jelöltjétől mindenki ezt várta. Nem jelentett ez túl nagy terhet a kampányban?
- Tudtam, hogy nekem nem szabad veszíteni. Sokan ugyan azzal ugrattak, hogy Dezső, ha itt egy piros színű virágvázát indítunk, az is nyerni fog, én minden erőmmel készültem a nagy megmérettetésre. Pontosan emlékeztem arra, hogy 2010-ben csak a második fordulóban nyertek a szocialisták 220 szavazattal, ezért tudtam, dolgoznom kell, ha győzni akarok. Elszánt voltam, de nem elbizakodott.
- Piros váza nincs az asztalán, pirosra festett madártoll azonban van.
- Ajándékba kaptam. Írni ugyan nem tudok vele, de dísznek megfelel.
- Mindenkinek látnia kell, hogy ön hová tartozik?
- Az ellenfelek tisztelik, ha valaki büszkén, akár külsőségekben is vállalja az elveit.
- Újonc lesz a parlamentben. Miért éppen önt indították ebben a választókerületben?
- Tavaly ősszel már tudtuk, hogy Szanyi Tibor a szocialisták európai parlamenti listáját fogja vezetni, Tóth József pedig ismét polgármester szeretne lenni, így az új törvény szerint nem indulhat országgyűlési mandátumért. Akkor kérdezték meg tőlem, vállalnám-e ezt a feladatot. Boldogan igent mondtam. Ilyesmin, azt hiszem, nem sokat gondolkodik az ember, akkora megtiszteltetés. Miután eldőlt, hogy engem jelölnek, azonnal elkezdtünk dolgozni. Összeállítottuk a kampánystábot, elkészítettük a programot, és meghatároztuk, milyen ügyekkel kell elsősorban foglalkoznunk. Úgy gondoltuk, érdemes korán munkához látni. Az eredmény bennünket igazolt.
- Sokak fejében ez még mindig az angyalföldi munkáskerület, ahol csak a baloldal győzhet, pedig ma már a városnak ezen a részén is több luxus lakópark található. Hogy sikerült az ott élőket megnyerni?
- A Cézár-házban majdnem két és félszer annyi szavazatot kaptam, mint a fideszes ellenfelem. Ez is mutatja, amit már régen tudunk, hogy aki a XIII. kerületbe költözik, az szerencsére két-három év alatt lokálpatrióta lesz, ha úgy tetszik, "elangyalföldiesedik". Kötődik a lakóhelyéhez, illetve azokhoz, akik helyben tesznek érte. A kerület képe az elmúlt húsz évben alaposan megváltozott. A koszos, füstös üzemek helyére irodaházak, lakóparkok épültek. Úgy tudom, minden évben ide költöznek a legtöbben a fővárosban és ezek az emberek tényleg nem csupán a lakcímkártyájuk alapján lesznek XIII. kerületiek, hanem a szívükben is. Az Újlipótváros a hatemeletes házaival olyan, mint egy nagy falu. Mindenki ismeri a másikat és mindenki odafigyel mindenkire. Megismernek az üzletben, a kávézóban és örülnek az ittenieknek. Ez nagyon jó és könnyen befogadó közeg. Nyolc éve alpolgármesterként dolgozom az itt élőkért, a vagyonért és a beruházásokért felelek, ez idő alatt 14 milliárd forinttal nőtt a kerület vagyona. Nálunk ingyenes a bölcsőde, sok az új szolgáltatás. A válság ellenére 2006 óta, amióta alpolgármesterként szolgálom az itt élőket, 68 milliárd forintról 90 milliárdra gyarapodott a vagyonunk; több díjat kapott az Országbíró sétány, a 100 éves, megújult Pannónia Általános iskolát nívódíjjal jutalmazták, de a RaM épületeggyüttesnek is a csodájára járnak a budapestiek. Negyven éve Angyalföldön élek, az első munkahelyem is itt volt, az Angyalföldi Hajógyárban. Sokat kószálok Újlipótvárosban, szeretem, hogy ott mindenki mindenkinek köszön. Képviselőként is a kerületben töltöm majd a hétköznapokat, számomra ez a legfontosabb hely.
- Ezek szerint az alpolgármesteri munkát jutalmazták a választók?
- Részben ezt, részben az elvhűséget, de talán a legfontosabb az volt, hogy Tóth József, a kerület megbecsült polgármestere teljes politikai súlyával mellém állt. Az egyik felmérés szerint ez már az induláskor plusz húsz százalékot jelentett nekem. Mi régen és jól ismerjük egymást, hosszú évek óta egy csapatban "játszunk". Korábban együtt is fociztunk. Mind a ketten tudjuk, milyen fontos az együttműködés, az összhang. Az egyik választási szlogen, amivel népszerűsítettek, az volt: "a kerületben már bizonyított", a másik pedig, hogy "Együtt működik!". A plakátokon a polgármesterrel egymás kezét fogva jeleztük, hogy a jövőben is "tandemben" akarunk dolgozni az itt élőkért. Soha sem gondoltam arra, hogy a varázslatos egyéniségem, vagy a nagyszerű szónoki tudományom segíthet a célba, de azt tudtam, hogy Tóth Józseffel együtt sikert érhetünk el. Annál is inkább, mert több mint tizenkét éve dolgozunk együtt, így mondhatom, hogy legalább minden második gondolatát ismerem, ahogy ő is tudja, mikor mi jár a fejemben.
- Akkor is, ha a kormányváltók bevallották: eltörlik az egykulcsos adót és a tehetősek a rezsiért is többet fognak fizetni? Lehet, hogy ez a lakótelepeken vonzó ígéret, de másutt nem feltétlenül az.
- Az embereknek nem csak ez számít, hanem az is, ha valahol otthon érzik magukat. Tudják, hogy mit tettem eddig és azt is, hogy mennyire számíthatnak rám. Gondolom, a szövetséges pártokból, de a sajátjaink közül is lett volna jelentkező erre a helyre, de nem biztos, hogy győzött volna. Ahogy elmondtam, ehhez sok minden kellett.
- A kormánypárti - feltehetően kétharmados - ellenszélben mit fog tudni tenni a XIII. kerületért? A polgármester úr hosszú évek óta küzd az önkormányzatokért, Angyalföldért, az újlipótvárosiakért, ennek ellenére a most véget ért ciklusban kevés dolgot tudott elérni. A Margitszigetet is elvette a főváros.
- Ez a kerület az elmúlt négy évben is fejlődött és garanciát látok arra, hogy az őszi választások után ez ugyanígy lesz. Fontos, hogy az új Országgyűlésben ismét legyen, aki az önkormányzatiságot képviseli. A hangunkat, a hangomat meg hallatni fogom minden olyan ügyben, ami a XIII. kerületet, vagy más egyéb kerületet érint, és igazságtalan. Gondolom, bőven lesz ilyen.
- Mi az, amit képviselőként nagyon szeretne elérni?
- A választási programomban megfogalmaztuk, mit szeretnék, mit tudnék hitelesen képviselni az országgyűlésben. Jobb lett volna, ha több baloldali képviselő kerül be az új parlamentbe, akkor egyszerűbben keresztül vihettem volna a terveimet. Sajnos kevesen leszünk, ennek ellenére van esély arra, hogy az elképzeléseim megvalósuljanak. Mi a kerületben százszámra építünk önkormányzati bérlakásokat. Amikor ezeket meghirdetjük, akkor 20 ilyen lakásra 850-en pályáznak, mert nagyon sokak számára ez jelent megoldást. Sajnos még napjainkban is jó néhány olyan család van, ahol két, vagy akár három generáció él egy lakásban, ami egészségtelen. Esélyük nincs arra, hogy lakást tudjanak vásárolni. Nekik az olcsó bérű lakás megoldást, minőségi javulást jelent. Stadionok helyett bérlakást valóban lehetne építeni, ez népszerű program is lenne. A stadionokba hétköznapi ember be sem teheti a lábát, azt hiszem, hosszútávon ezzel nem lehet majd szavazatokat szerezni. Beruházásokért felelős alpolgármesterként van elképzelésen arról, hogyan lehetne egy ilyen programot megvalósítani. Úgy gondolnám, hogy az állam ott tudna ilyeneket építeni, ahol az önkormányzat erre fölajánlja ingyen a telket. Az állam megépítené a lakásokat, azután üzemeltetésre visszaadhatná az önkormányzatnak, hiszen az állam nem tud jó gazdája lenni ilyen épületnek, de az önkormányzat igen. Nálunk népszerű az úgynevezett Fecske-ház, amely fiataloknak nyújt lehetőséget. Ezeket a XIII. kerületi példákat érdemes lenne az ország más településein is követni. Annál is inkább, mert a kerületünkben sikert arattak. Szerintem a kormánypártnak sem mindegy, hogy a polgármestereit elfogadják-e a településükön, vagy sem. Ezek mellett fontos lenne végre forrást biztosítani a hagyományos, régi épületek korszerűsítésére, mert hosszú távon ez tenne lehetővé valódi rezsicsökkentést.
- Hisz abban, hogy ehhez lehet kormánypárti partnereket találni?
- Szerintem igen. Lehet, hogy hiszékeny vagyok ebben az ügyben, de úgy gondolom, hogy ez a fideszes képviselőknek, polgármestereknek is növelheti a népszerűségét, ezért nem fogják meggondolatlanul elutasítani. És ha megszavazzák, akkor mi is pályázunk majd az erre fordítható pénzekre. Az elmúlt négy évben száz bérlakást építettünk és szeretnénk ezt az elkövetkező négy évben is folytatni. Úgy tudom, hogy ez az önkormányzati programban is szerepelni fog.
- Azt mondta, hogy önnel rendszeresen fognak találkozni az utcán az emberek.
- Talán többet is, mint eddig. A kerület északi részén van az önkormányzati választókerületem, ahol taroltam a választáson, amiért nem tudok elég hálás lenni. Szorosan kötődöm a lakótelepekhez, hiszen én is lakótelepi házban nőttem fel. Az ott élő az emberek nagyon közel állnak hozzám, ezért azt gondolom,hogy a következő években sokat fogunk egymással találkozni, beszélgetni.
- Milyen a viszonya a kerületi fideszesekkel?
- Érdekes kérdés. A helyi Fidesz választókerületi felelőse egy Harrach Tamás nevezetű úr, akinek bizonyára ismerős a vezetékneve, hiszen a KDNP frakcióvezetőjének a fia. Önkormányzati képviselőként mi együtt dolgozunk. Nos, a kerületi tévé nemrég megkérdte a pártok kerületi politikusait, mit gondolnak az elmúlt négy esztendőről. Kormánypárti politikus társam arról beszélt, hogy velem kifejezetten jó a kapcsolata, és jól együtt tudtunk működni. Remélem, utólag nem kellett magyarázkodnia emiatt. Nekem szinte valamennyi fideszes képviselővel normális a kapcsolatom. Tudok velük beszélgetni, egyeztetni. Szerencsére náluk szélsőségesebb, jobboldalibb párt politikusa nem kapott helyet az önkormányzatban.
- Még a kampány elején a Facebookon valaki azt írta, na, a XIII. kerületben sem a programokról lesz szó április 6-ig, hanem arról, hogy hiszékeny, vagy sem Hiszékeny Dezső. Nos, mennyire hiszékeny?
- Nem erről szólt a kampány. Az biztos, hogy az 58 évem alatt, amikor új közegbe kerültem, mindig felfigyeltek a nevemre. Amikor azonban jobban megismertek, már nem ez számított. Az újságírók szívesen megkérdezik, honnan származik a Hiszékeny név és azt is, nem volt-e valaha ebből hátrányom. A minap egy ilyen kérdésre azt válaszoltam: van, aki Szomjas, van, aki Kövér. Én Hiszékeny vagyok.
- A parlamentben pedig nem is lehet hiszékeny.
- Nem baj, ha valaki hiszékeny, csak naiv ne legyen. Abban pedig bízom, hogy naiv nem vagyok, így egy kicsit talán lehetek hiszékeny. Különösen, ha nőkkel beszélgetek. Akkor meg talán nem is baj.