csődtörvény;hitelezők;csődegyezség;

- Változó szabályok a csődtörvényben

A csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen - egyebek mellett ezt a szabályt iktatta be kiegészítésként április 1-jétől a csődtörvénybe, a februárban született bizalmi vagyonkezelési törvény.

Kirívóan előnytelennek tartja a kiegészítés azt, ha az adós vagyonához képest méltánytalanul alacsony a hitelezők kielégítési aránya. Kirívóan előnytelen az is, ha egyes hitelezői csoportok hátrányosabb helyzetbe kerülnek másoknál.
Magyarországon a cégek 6,5 százaléka szűnik meg egy év alatt. Hazánknál csak Szlovákiában és Szlovéniában kerül sor több vállalkozás törlésére.

Az adós (amint megkapja a felszámolásról az elsőfokú bírósági végzést) köteles 100 ezer forint céltartalékot képezni a felszámolási költségekre. Ilyen költség például a vagyon őrzése, a bankszámlavezetés, vagy az iratanyag rendezése. A céltartalékot az adós köteles a felszámoló rendelkezésére bocsátani.

A módosítás különféle kizáró szabályokat tartalmaz még. Így például az adós vagyontárgyait a felszámoló csak a hitelezői képviselet jóváhagyásával adhatja bérbe olyan személynek, aki a felszámolástól visszafelé számolt 1 éven belül az adós vezető tisztségviselője, illetve kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa volt.

Nincs semmiféle gazdasági alapja az újabb rezsicsökkentésnek. Orbán Viktor erre vonatkozó nyilatkozatai csupán a miniszterelnök be nem váltható ígéreteit gyarapítják - állítják a szakértők. Orbán ezúttal már az ipari fogyasztóknak is energiaár lefaragásokat ígért, miközben a lakossági tarifa mérsékléseket eddig részben a vállalkozói szektorra hárította.