Hétfői német lapjelentések szerint a bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság egyebek között javasolja, hogy korlátozzák 3 hónapra az álláskeresésre rendelkezésre álló időt a munkavállalás céljával beköltöző uniós külföldiek esetében. Ezt azt jelentené, hogy távoznia kell az országból azoknak a külföldi uniós állampolgároknak, akik három hónap alatt nem találnak állást és segélyre szorulnának. Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak.
Az intézkedést az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot uniós állampolgárok ellátása, akik "azt állítják, hogy munkát keresnek Németországban, de a hiányos képzettségük vagy nyelvtudásuk miatt semmi esélyük nincs az elhelyezkedésre" - idézett a Süddeutsche Zeitung az év elején felállított tárcaközi bizottság jelentéséből, amelyet szerdán tárgyal a kormány. Egy másik javaslat szerint adóazonosító szám megadásához kell kötni a családi pótlék kiutalását. Erre elsősorban azért van szükség, mert előfordul, hogy bevándorló szülők egyszerre több tartományban igényelnek családi pótlékot gyermekük után.
A tervezet harmadik fő eleme, hogy a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlókat bizonyos időre ki kell tiltani az országból. Jelenleg csak a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy veszélyeztetése miatt lehet kitiltani Németországból uniós állampolgárokat. A bizottság szerint pontosítani kell az egyéni vállalkozásokra vonatkozó szabályokon is, hogy kiszűrhessék az úgynevezett színlelt egyéni vállalkozásokat, amelyeket a szociális támogatások megszerzése céljából alapítanak. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy a személyek szabad mozgása az uniós integráció legfontosabb vívmányai közé tartozik, korlátozása pedig fel sem merülhet, és Németország az EU-n belüli vándorlás haszonélvezője. Ugyanakkor a szociális turizmus - a munkavállalás helyett a szociális juttatások jogtalan megszerzését célzó bevándorlás - szigorítani kell egyes szabályokon.
Fel kell lépni a bevándorlók kiszolgáltatottságával visszaélő németek ellen is - áll a javaslatban, amely szerint emelni szükséges az uniós munkavállalókat szabálytalanul alkalmazó, a bevándorlókat kizsákmányoló vállalkozóknak járó büntetési tételeken. A tervezet kidolgozását a munkaügyi tárca és a belügyminisztérium irányította. A két miniszter közösen mutatja be az anyagot a szerdai kormányülésen. Thomas de Maiziere belügyminiszter egy lapinterjúban kiemelte, hogy a szociális turizmus "jóval kisebb gond, mint amekkorának feltüntetik". A probléma koncentráltan jelentkezik, 6-7 nagyvárosban jelent gondot a munkanélküli uniós bevándorlók ellátása. A kormány a tervek szerint ezeknek az önkormányzatoknak az idén mintegy 200 millió eurós plusz támogatást ad.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" - hangoztatják a CSU képviselői. A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) részéről. Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.
