Mesterházy Attila szerint ezzel a csatlakozással Magyarország politikai értelemben is megérkezett oda, ahová a magyar nemzet lélekben mindig is tartozott: a szabad nyugati országok közé.
Szavai szerint ez a vágy fűtötte a nemzetet 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is, amikor idegen elnyomás ellen küzdöttek a szabadságszerető magyarok. "Ez a vágy vált valóra 1999. március 12-én. Ez volt az a nap, amikor a történelmünk során végre nem külső kényszer, hanem szabad elhatározás alapján választhattuk meg, hová tartozzon a hazánk" - tette hozzá.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint most újra választani kell. "Választani kell Kelet és Nyugat, az elnyomás és a szabadság, a kiszámíthatatlanság és a biztonság között. Mert újra egymásnak feszül Kelet és Nyugat. Újra olyan kormánya van az országnak, amelyik a Keletet választaná a Nyugat helyett" - írja Mesterházy Attila.
Szerinte a magyar nép a Nyugathoz tartozik, és ide is akar tartozni végérvényesen. "Nem tántoríthat el bennünket ettől senki sem. Ezért annak, aki ma szabadságot, békét, biztonságot akar, a kormányváltást kell választania. Mert ez a nemzet érdeke" - olvasható a közleményben.
