Az újság emlékeztetett arra, hogy Ihor Tenyuh ügyvivő ukrán védelmi miniszter kedden a kijevi parlamentben közölte, hogy az ország hadseregének harckészültségét vizsgálva nem kaptak megnyugtató eredményeket. Az ukrán hadsereg 41 ezer fős szárazföldi erejéből, valamint a 20 ezer fős készenléti erőből mindössze 6 ezer katona felelt meg a harckészültségi feltételeknek.
Viktor Murahovszkij orosz tartalékos ezredes a Vedomosztyinak az ukrajnai ellenőrzés eredményét értékelve úgy látja, hogy fel sem merülhet Ukrajna katonai konfrontációja Oroszországgal. Az orosz katonai szakértő szerint ugyanakkor Ukrajna Grúzia példáját követve erősítheti harckészségét. Azt teheti, amit Tbiliszi Miheil Szaakasvili államfői ténykedése idején tett, hogy megpróbálta növelni a katonai kiadásokat és szorosabbra vonni az együttműködést a NATO-val.
Ezzel ellentétes Mihail Barabanovnak, a Moscow Defense Brief című oroszországi kiadvány szerkesztőjének a véleménye, aki értelmetlennek tartja az ukrán védelmi kiadások növelését. Arra emlékeztetett, hogy maga Szaakasvili is megértette, nincs értelme a katonai versengésnek Oroszországgal. Barabanov szerint Moszkvának sem lesz szüksége arra, hogy összevonja csapatait az Ukrajnával szomszédos határon.
Viktor Jeszin, az orosz stratégiai rakétaerők volt parancsnoka szerint az USA nem fogja kiterjeszteni rakétavédelmi rendszerét Ukrajnára, mert katonai szempontból Nyugat-Ukrajnában nincs komoly szükség rá, Kelet-Ukrajnában viszont a helyi lakosság hangulata miatt aligha lehetséges. A Krím félszigettel kapcsolatos orosz katonai célok teljesen nyilvánvalóak Mihail Barabanov számára. Szerinte Moszkva el akarja érni, hogy a Fekete-tengeri orosz hadiflotta határidő megszabása nélkül tartózkodhasson a területen és feloldjanak minden korlátozást a flotta hajóállományának megújítására. Ezt ugyanis az ukrán vezetés régóta akadályozza. A végcél az ukrán haderő kivonása a Krím félszigetről abban az esetben, ha a terület formálisan Ukrajna felügyelete alatt maradna.
Az orosz biztonságpolitikai szakértő megállapította, hogy hadiflottájának szevasztopoli állomásoztatása azt jelenti Oroszország számára, hogy - mint a XIX. és a XX. században - továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Fekete-tengert és ellent tud állni az onnan érkező nyomásgyakorlásnak.