A GKI az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: 2014-re 1,5 százalék körüli, az EU átlagával megegyező, de a régióban csak a szlovénnél és horvátnál kedvezőbb növekedést vár, s előrejelzését az EU-támogatású beruházások korábban gondoltnál gyorsabb dinamikája alapján emelte 1,3 százalékról 1,5 százalékra.
A költségvetési tartaléknak már most megkezdődött a felhasználása, a tervezettnél gyengébb forint és a forintkötvény-kamatok várható növekedése nyomán a 3 százalék alatti idei államháztartási hiány csak évközi intézkedésekkel lesz elérhető - közölték.
A gazdaságkutató szerint a javuló európai konjunktúra ugyan serkenti a magyar exportot, valamelyest növekszik a lakosság vásárlóereje és ezzel egyes belföldi piacra termelő, illetve szolgáltató cégek teljesítménye is, ám mindez csak valamivel hozhat többet, mint a mezőgazdaság aligha megismételhető tavalyi dinamizmusa.
Az európai konjunktúra javulása az ipari termelés enyhe, 3 százalékra gyorsulását valószínűsíti. Az építőipar dinamikája azonban - bár viszonylag gyors marad - várhatóan lassulni fog. Tavaly nagyon kevés, 7300 lakás épült, idén további csökkenés valószínű. Az üzleti beruházások alig bővülnek, a növekedési hitel program hatása minimális - írja a GKI.
A reálkeresetek 2 százalék körüli emelkedése a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás 1,5 százalék körüli bővülését eredményezheti. A lakosság ugyanis a gyenge forint következtében emelkedő devizahitel-terhek, a hitelpiac befagyása, illetve a változatlanul nagy bizonytalanság miatt csak óvatosan költ.
Az alapkamat csökkentésének növekedésserkentő hatása a GKI szerint nem érzékelhető, mivel nem érinti a magyar gazdaság alapvető problémáját, "a piacgazdasági intézményrendszer szétverése következtében általánossá vált bizalomhiányt", s az ennek következtében befagyott beruházási hajlandóságot.
Hozzáteszik: az alapkamat választásokig tartó folyamatos csökkentésének szándéka a látványpolitizálás mind kockázatosabb eleme. Az amerikai pénzpumpa lassítása, Ukrajna és Törökország romló megítélése ugyanis a csökkenő magyar kamatfelárral együtt egyre fokozódó leértékelődési nyomás alá helyezheti a forintot.
A gyenge forint az üzleti szféra és az állam adósságszolgálati terheit is emeli, egyúttal csökkentve keresletüket. Aligha véletlen, hogy a forint februári gyengülése után a GKI felmérése szerint látványosan romlott a gazdasági szereplőknek a magyar gazdaság kilátásairól alkotott véleménye - írja közleményében a gazdaságkutató.