A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el.
Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására.
Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők "kísértésbe essenek", és saját PR-céljaikra használják ki "az ország számára veszélyekkel terhes időszakban" tartott ülést.
Hangsúlyozta, hogy a parlamentet egyesítette az Ukrajnára leselkedő veszély, és a határozatokat alkotmányos többséggel, azaz 300 fölötti számú támogató szavazatokkal fogadta el a 450 fős törvényhozás. A parlament egyebek mellett határozatban erősítette meg, hogy a Krími Autonóm Köztársaság az egységes Ukrajna elválaszthatatlan része. A dokumentumban a képviselők Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fordultak, hogy ne engedje az orosz fegyveres erők behatolását Ukrajna területére.
A törvényhozás hangsúlyozta, hogy mindenféle konfliktust békés úton, erőszak alkalmazása nélkül kell rendezni nemzetközi szervezetek, úgy mint az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Európai Tanács (ET), a Független Államok közössége (FÁK), az Európai Unió és budapesti memorandum aláíróinak közvetítőként való bevonásával.
Turcsinov sajtótájékoztatóján közölte, hogy Ukrajna "részlegesen" lezárta légterét. Hozzátette, hogy a légtérzár a katonai gépekre vonatkozik, de szigorították a polgári célú légiközlekedés ellenőrzését is. Az ukrán-orosz határ lezárására vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy ilyen tartalmú határozatot már előkészítettek, és agresszió esetén életbe léptetik.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy Ukrajna "a katasztrófa szélén áll" az orosz "hadüzenet" következtében.
"Ez már vörös riasztás. Nem fenyegetés, hanem valójában hadüzenet országomnak" - mondta a kormányfő. "Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából." Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nincs semmi alapja az Ukrajna elleni katonai agresszióra. Közölte, hogy az elmúlt napokban végrehajtott provokációkkal Moszkva az "orosz fegyveres kontingens" Krím félszigeti jelenlétét akarja legalizálni.
Az ukrán kormány közben eltörölte az Ukrajna és az Európai Unió társulási megállapodására irányuló felkészülést leállító kormányrendeletet, amelyet még a Mikola Azarov volt miniszterelnök vezette kormány hozott tavaly november 21-én, s amely elindította a hatalomváltást követelő tiltakozóakciókat Ukrajnában.
Vasárnap a már kialakult szokásnak megfelelően újabb "népi nagygyűlést" rendeztek a Majdanon, azaz a kijevi Függetlenség terén. Az esemény kezdetekor becslések szerint mintegy tízezren gyűltek össze a téren.
Közben a dél-ukrajnai Odesszában és a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszkban több ezres Putyin-ellenes demonstrációk kezdődtek.
